Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Hétköznapi háború - Suslik Ádám: A rögtönítélő bíróságok és a katonák által elkövetett bűncselekmények, különös tekintettel a kassai 39. honvéd gyaloghadosztály hadbírósága által tárgyalt ügyekre (1914–1918)

Suslik ádám

A RÖGTÖNÍTÉLŐ BÍRÓSÁGOK ÉS A KATONÁK ÁLTAL ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KASSAI 39. HONVÉD GYALOGHADOSZTÁLY HADBÍRÓSÁGA ÁLTAL TÁRGYALT ÜGYEKRE (1914-1918)*

A győzedelmes vagy vesztes csatákon, a hősök egyéni cselekedetein, a hadifogság mindennapjain vagy éppen a gazdaság és a társadalom átalakulásán túl a Nagy Háború egyik következménye a különböző, elsősorban a hátországban a katonák és a polgári lakosság által elkövetett bűncselekmények. Ezek nagyobbrészt államellenes, a Monarchia katonai érdekei ellen elkövetett bűntettek voltak. Nemcsak a katonákat, de számos esetben - különösen az 1914-1916 közötti időszakban - a polgári lakosságot is a hadi helyzettől függően katonai bűnvádi eljárás alá helyezték. Kezdetben ez leginkább a hadműveleti vagy hadtápterületekre* 1 vonatkozott, amelyet a későbbiekben a bűncselekmények számának növekedésével kiterjesztettek az Osztrák-Magyar Monarchia egészére. Manfried Rauchensteiner Az első világháború és a Habsburg Monarchia bukása2 című monográfiája szerint a háború négy éve alatt hadbíróságokhoz kivizsgálásra került bűncselekmények száma mintegy 4107, amelyből 2157 általános és 1950 katonai vétség.3 Ez a relatíve alacsonynak tekinthető szám abból adódhatott, amelyek nagyobbrészt cs. és kir.4 hadbíróA tanulmány az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány és a Tempus Közalapítvány Collegium Hungaricum ösztöndíjának segítségével készült.

1 A hadtápparancsnokok ugyanolyan jogokkal rendelkeztek területükön, mint egy hadseregparancsnok. Az elsődleges cél a harcoló alakulatok ellátásának a biztosítása volt. 1914. szeptember 16-án állapították meg a hadtápkörleteket, így az alábbi vármegyék tartoztak területileg egy-egy hadtápkerülethez: Trencsén, Turóc, Árva, Liptó, Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros, Baranya, Bács-Bodrog, Torontál, Temes, Krassó-Szörény és Szeged város, továbbá a Horvátország egésze és Fiume város. 1915. október 12-én viszont a megjelölt vármegyék közül Szepes, Sáros, Abaúj-Torna és Zemplén, valamint ezeken a területeken lévő szabad királyi városok kikerületek a hadtápkerületből. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. Belügyminisztérium Reservált iratok (a továbbiakban: HU-MNL-OL K 149) 1916-10-5243., valamint HU-MNL-OL-K 149-1916-10-5546. Hadtápkörletek megváltoztatása. 1-13. (84. d.).

2 A fordítás 2017-ben jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában. A kézirat már 2013-ban napvilágot látott: Manfried Rauchensteiner: Der Erste Weltkrieg und das Ende der Elabsburgermonarchie 1914-1918. Bécs-Köln-Weimar, 2013.

3 Az általános vétségekhez sorolták a lopást, rablást, nemi erőszakot, a felségsértést és a közrend megzavarását. Manfried Rauchensteiner: Az első világháború és a Elabsburg Monarchia bukása. Budapest, 2017, 768.

4 császári és királyi.

73