Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Völgyesi Zoltán: Szociálpolitika és hadigondozás az első világháborúban. Állami intézkedések, magánakciók és a fóti „mintaintézmények”
Hétköznapi háború nek tervét hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák számára, amiben férje is támogatta. Bizonyára tudomása volt róla, hogy hasonló telepek már a háború alatt épületek külföldön, többek közt Németországban és Ausztriában is.56 Mivel a kezdeményezés helyi erőkből, hatósági támogatás és jelentős adományozók bevonása nélkül megoldhatatlan feladat volt, ezért gróf Károlyi László 1921-ben gyűjtési engedélyért fordult Pest vármegye alispánjához és a belügyminiszterhez. 1921 tavaszán Apponyi Franciska Suum Cuique (Mindenkinek a magáét) elnevezéssel alapítványt hozott létre a férjével a hasonló névre keresztelt telep felépítése céljából. A telep létrejöttéhez szükséges terület egy részét a Károlyi-uradalomból hasították ki, s a gróf bocsátotta ellenszolgáltatás nélkül az alapítvány rendelkezésére, másik részét újpesti illetőségű cégtől vásárolták meg. Az elképzelés szerint a házakhoz kis kertek tartoztak, s az új településrészhez szolgáltató létesítményeket is terveztek. Alapos számítást végezve a grófné arra jutott, hogy egy-egy ház felépítése mintegy négyezer pengőbe kerül. Majd az alapítvány nevében az adományozásra való felhívást fogalmazott, melyben arra kérte a megszólított személyt, hogy adományozzon egy ház felépítésére négyezer pengőt, illetve - külföldiek esetében - annak megfelelő összeget. Összeköttetéseit felhasználva a felhívást legszélesebb körben terjesztette, elküldte magyar arisztokratákhoz, vállalatokhoz, külföldi barátokhoz és ismert személyiségekhez, összesen mintegy hatvan országba, többek közt a római pápához is, továbbá számos államférfihoz.57 Sok országból érkezett támogatás az évek során, Belgiumtól Japánig, az Egyesült Államoktól Brazíliáig, Svédországtól Sziámig, Görögországtól Argentínáig. Az adományozók között volt XI. Pius pápa, Mussolini és Lord Rothermere, a japán császár és a sziámi uralkodó is. Az első 10 szoba-konyhás lakóház már 1921-ben elkészült hazai és külföldi támogatásokból.58 A telep ünnepélyes átadására 1922. május 22-én került sor Horthy Miklós kormányzó és gróf Bethlen István miniszterelnök, valamint több hazai és külföldi adományozó jelenlétében. Minden átadott házon ott virított egy kis majolika tábla az adományozó ország zászlójával. A telepet a helybeliek később Fót-Újfalunak keresztelték el.59 A felépített házak újdonsült birtokosai azonban nem ingyen jutottak tulajdonukhoz: minden családnak vállalnia kellett, hogy a ház értékét, azaz négyezer pengőt 25 év alatt egyenlő részletekben visszafizeti az alapítványnak, amiből az újabb házak felépítését tudja finanszírozni. 56 Lásd a kor neves szakírója ezzel a témával foglalkozó munkáját. Czettler Ernő: A rokkant-telepítés Németországban és Ausztriában. Budapest, 1916. 57 Forró Katalin: Fát a XX. század küszöbén. Budapest, 2002, 61. 58 A felépült házak száma évenként a Suum Cuique telepen (kézzel írt összeállítás). MNL OL P 380- I-5-d-ll-No. 2. 59 Gróf Károlyi Lászlóné (szül. Apponyi Franciska): Egy falu amelyet az egész világ épít. Fót-Újfalu. A Suum Cuique alap telepe. Az első ház épült 1921-ben. Budapest, 1929. 54