Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Völgyesi Zoltán: Szociálpolitika és hadigondozás az első világháborúban. Állami intézkedések, magánakciók és a fóti „mintaintézmények”
Hétköznapi háború szerint összesen 99 községből fordultak az Irodához, hogy a családhoz közelebbi kórházba kerülhessen a katona.48 Apponyi Franciska hozta létre Foton az ország első ingyenes orvosi ellátást biztosító anya- és csecsemővédő intézményét. Hatvan ágyra tervezett csecsemőotthont létesített, ahol a kisgyermekek rendszeres orvosi ellenőrzés alatt álltak. Ennek következtében a településen már az első egy-két évben sikerült nagy mértékben leszorítania a csecsemőhalandóságot.49 Az intézményt a fóti templom melletti apácazárda udvara és az iskola fogadta be. Tavasztól őszig, hajnali 4 órától este 10 óráig adhatták ide be a munkába menő anyák gyermekeiket, akiket az otthonban megfürdettek, tiszta ruhát kaptak, és bőséges táplálékot. Szakképzett ápolónők foglalkoztak velük. Hat hónapostól hároméves korig vették fel a gyerekeket, fizetnie kinek-kinek tehetsége szerint kellett. Naponta 20-34 fillér volt a fizetendő díj a csecsemők után, miközben csak az étkeztetésük fejenként napi 74 fillérbe került. A szegény terhes nők ingyenes orvosi kezelésben részesültek, az uradalmi orvos látta el őket. A várandós nők számára rendelkezésre állt egy úgynevezett vándorkosár is, ami azt jelentette, hogy az újszülöttek gondozásához beszereztek egy garnitúra csecsemőkelengyét és egyéb szükséges eszközöket. Ez kevés összegbe került, azonban annál nagyobb segítséget jelentett a szülőanyák számára. Két községi bábát alkalmaztak, akik vándorkosarakkal jártak a szülő- és gyermekágyas anyákhoz, ellátva őket és csecsemőjüket tiszta, higiénikus kelengyével és holmival. A grófnő a fiatal anyákat havonta két vasárnap délután összegyűjtötte, előadásokat szervezett számukra. A fóti tapasztalatokat felhasználta az Országos Stefánia Szövetség, amely gróf Apponyi Albert vezetésével széleskörű szervező és propaganda tevékenységet fejtett ki az anya- és csecsemővédelem terén.50 Apponyi Franciska kezdeményezésére és védnöksége mellett alakult meg a szövetség újpesti szervezete, ahol a grófnő előadásában felhívta a figyelmet a születések háború alatti óriási mértékű csökkenésére, valamint a csecsemő- és az anyavédelem fontosságára.51 Apponyi Franciska foglalkoztató műhelyt is kialakított a kastély egyik melléképületében, melyet ugyancsak a Tanácsadó Iroda működtetett, kezdetben varrodaként, majd később egyéb munkákat is végeztek, például papucs- és cipőkészítést, és rokkant férfiakat is foglalkoztattak. A fiatal lányok megtanulhatták 48 Adománygyűjtő brosúra a „Suum Cuique” javára. Tájékoztató a fóti népjóléti intézmények működéséről 1914-1920. MNL OL P 380 I-5-b-No. 5. 49 Foton a csecsemőhalandóság az 1914. évi 24%-ról 1915-ben 16%-ra, 1914-ben 14%-ra csökkent. Szterényi: i. m. 616. 50 Stefánia hercegnő fővédnökségével 1915-ben jött létre az Országos Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők Védelmére, amely 1917-től állami hatáskörben látta el feladatát. 51 Gróf Károlyi Lászlóné: Az anya- és csecsemővédelemről. Előadás az Újpesti Stefánia Szövetség alakuló ülésén 1916. május 31-én. Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők Védelmére kiadványai, 4. Budapest, 1916. 52
