Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Irodalom
Irodalom KATONÁK, TISZTEK, HŐSÖK Balla Tibor: A honvédtisztképzés irányítóinak arcképcsarnoka. A magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémia igazgatói és parancsnokai 1872-1945. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2022, 232 o. 1867 és 1945 között a Magyar Királyság hadereje több olyan katonai konfliktusban is részt vett (Bosznia-Hercegovina annektálása, az első világháború, a Magyarországi Tanácsköztársaság északi hadjárata, Kárpátalja és Észak-Erdély visszafoglalása, majd a második világháború), amelyek folyamatos feladatok és nehézségek elé állították a magyar katonai tisztképzést. A magyar hadvezetőség a napóleoni háborúk óta törekedett arra, hogy a cs. és kir. haderő, majd 1868-tól a magyar ezredek számára kiváló tiszteket képezzenek, akik a kor katonai követelményeihez megfelelően alkalmazkodnak. Ennek előmozdítására 1872-ben létrehozták a bécsújhelyi katonai akadémia mintájára a Honvéd Ludovika Akadémiát. Az intézmény megalakulása utáni első évtizedeket a szerző két nagyobb szakaszra bontja, eszerint az 1872-1882 közötti időszak volt a „hallgatók”, 1883-1901 a „növendékek korszaka”. Az akadémia vezetőit tudatosan választották ki, akiket a honvédelmi miniszter terjesztett fel előbb a császárnak, majd 1920-tól a kormányzónak. 1872 és 1945 között a Ludovikának összesen 28 igazgatója volt. Ezeknek a személyeknek alapos és minden fontos információra kiterjedő életrajzát sikerült most Balla Tibornak elkészíteni, amelyet méltán tekinthetünk korábbi műveinek1 a folytatásaként. A 28 igazgató életrajza egyenként is végtelenül izgalmas, mely magába foglalja az előmeneteleket, a beosztásokat, a kitüntetéseket, a nyelvtudást és családi állapotot is, amit csak színesítenek a katonai portrék és egyéb katonai képzéseket bemutató korabeli fotók. Szinte mindegyik vezető részt vett kisebb-nagyobb csatákban, offenzívákban, döntő többségük első világháborús veteránnak minősült (16 fő). Kiváló szolgálatukért 7 fő később Horthy Miklós kormányzótól a vitézi címet is megkapta. De a kitüntetések mellett meg kell jegyeznünk, hogy a parancsnokok egy részét korábban az 1848/49-es szabadságharcban való részvételük miatt várfogságra ítélték, ahogy Edényi Lipót honvéd ezredest (5 év) és Boczondi Szabó József császári és királyi altábornagyot (6 év) is, vagy egyszerűen besorozták a császári-királyi ezredek valamelyikébe, mint Nemesságodi Szvetics József későbbi császári és királyi altábornagyot. Csesznák Benő császári és királyi altábornagy volt az első, 1895-től, az Akadémia irányítói közül, akinek már nincs kötődése a ’48/49-es eseményekhez. 1 Balla Tibor: A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai. Tábornagyok, vezérezredesek, gyalogsági és lovassági tábornokok, táborszernagyok. Budapest, 2010., és Uő: A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai: Altábornagy ok. Budapest, 2019. 313
