Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Irodalom
Irodalom i. m. 99., Csikós: i. m. 355., Keresztes: i. m. 379., 388., Nagy: i. m. 482., 484. stb.). Ugyanakkor az írások nem esnek abba a hibába, hogy minden, a rendszer ideológiájával ellentétes cselekedetet heroizáljanak, hiszen nyilvánvalóan voltak az államszocializmus alatt is olyan személyek, akiknek a tettei nem fértek be az alapvető erkölcsi normák keretei közé. Erre különösen érdekes példákat hoz fel Czetz Balázs, amikor a szári termelőszövetkezet vezetőinek ügyeskedéseiről ír (Czetz: i. m. 326-330.). Mindenesetre az jól látható az esettanulmányok alapján, hogy a szinte már totális elnyomásból hogyan sikerült bizonyos személyeknek vagy csoportoknak idővel tágítaniuk a mozgásteret - időnként a helyi hatalom hallgatólagos támogatásával is (lásd például Keresztes: i. m. 375.). A Vidéktörténeti Kutatócsoport tehát ismét magas színvonalú, fontos tudományos munkát rakott le az asztalra. Kíváncsian várjuk a sorozat nyolcadik kötetét is. Pál Zoltán Miklós A SZOVJETIZÁLÁS KUTATÁSÁNAK ÚJ MÓDSZEREI Káli Csaba: Zala megye szovjetizálása 1945-1950. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Nemzeti Emlékezet Bizottságának Elivatala. Magyar vidék a 20. században 6. Budapest, 2021, 464 o. Káli Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára igazgatójának 2021- ben megjelent kötete a Magyar vidék a 20. században sorozat 6. részeként látott napvilágot. A kötet a szerző doktori disszertációjának szerkesztett verziója, mely Zala megye történetét mutatja be a megszállástól 1950-ig. A szerző már az Előszó ban megindokolta a munka kronológiai határpontjait, amelyet a politikatörténettel magyarázott, mivel társadalomtörténetileg sem a kezdő-, sem a végpont nem releváns. A munka levéltári forrásokon alapul, főleg a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára fondjaira, de emellett a többi megyei levéltár és a Budapest Lőváros Levéltárának iratanyagát is használta. A korabeli sajtót is alapul veszi, illetve a nyomtatott, nem irodalmi műveket, közlönyöket, statisztikai adattárakat is. Nagyon gazdag forrásbázist használ. Az idézetek jelentős szerepet kapnak a könyvben, mert a korszak miliőjének megragadása szempontjából kiemelt jelentőségük van annak a nyelvi, szellemi, és gondolati horizontnak a bemutatásában, amely a kor és különösen a hatalom sajátja volt. A kötet három nagy szerkezeti egységből áll: az első az új politikai rendszer születéséhez és annak kialakulásához vezető utat, a második a két választás között a politikai és társadalmi lokalitásokat, a harmadik pedig a pártállam kialakulásához vezető procedúrát mutatja be. 297
