Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Irodalom
Irodalom próbáltatásait (Az államhatalmi represszió és következményei az észak-dunántúli németek visszaemlékezéseiben. Emlékanyagközlés és -elemzés). A második fejezet (Parasztsors - téeszlét) nem kevésbé érdekes tanulmányokat tartalmaz. Ö. Kovács József Az agrártársadalom adóztatása a kényszerkollektivizálás után című tanulmányában a kádári téeszszervezés utáni adópolitika analizálásával mutatja be a proletárdiktatúra parasztellenes működését. Nemcsak a forrásokkal kapcsolatos problémákra hívta föl a figyelmet, hanem arra is, hogy napjainak magyarországi mainstream történetírásának nagy része még mindig igyekszik elkerülni a tömeges erőszak bemutatására fókuszáló narratívákat.3 A fejezet más írásai egy-egy régió vidéki társadalmának átalakulását vették górcső alá. Czetz Balázs tanulmánya (Az új gazdasági mechanizmus hatásai a Fejér megyei termelőszövetkezetekben. A kezdeti lépések, a reform bevezetésének előkészítése és tapasztalatai) azért is figyelemreméltó, mert rávilágít arra, hogy az 1968-as gazdasági reform bevezetésével kapcsolatban korántsem volt akkora optimizmus, mint amit a magyar történettudomány egy része a mai napig sugall, illetve, hogy az új gazdasági mechanizmus lényegét sokáig képtelenek voltak a propagandisták megértetni a termelőkkel (Czetz: i. m. 315., 325.). Csikós Gábor munkájában („Az Isten, az ÁVO vagy a Párt azt tesz velem, amit akar.” Modernizált vagy traumatizált vidék?) unikális forrásanyagra építve - az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet dokumentációját felhasználva - érzékletesen mutatta be a kényszerkollektivizálás utáni falusi gazdálkodók, alkalmazottak között kialakuló neurotikus folyamatokat, hétköznapi tragédiákat, a betegségeiket, a helyzetüket rosszul kezelő makro- és mikrokörnyezetet. A harmadik fejezet (Munkások a munkásállamban) mindössze két írást tartalmaz. Az elsőt Keresztes Csaba jegyzi, aki folytatta Sóskút és szűkebb környezete történetének feltárását,4 mely projekt nyilvánvalóan a monografikus feldolgozás irányába mutat (Budapest uszályában? Ipari munkássá válás, ingázás, életmód Sóskúton az 1960-as években). A jó stílusban megírt tanulmány olyan, egykor viszonylag módos települést mutat be, amelyet sikerült az államszocializmus évtizedei alatt kellőképpen és módszeresen visszafejleszteni, annak ellenére, hogy a község Magyarország viszonylag gazdagabb övezetében fekszik. A település problémái (infrastrukturális elmaradottság, rossz közvilágítás, népbetegségek, ingázás) természetesen más falvakban is megjelentek, de ez az írás bemutatja egyrészt a községirányítók kiútkeresési kísérleteit, másrészt a hétköznapi rezisztencia különböző fajtáit is. Ráadásul számos meglepő értelmezéssel is találkozhatunk, például azzal, hogy az általában negatív kontextusban megjelenő csehszlovák-magyar lakosságcsere Sóskút esetében kimondottan pozitívan folyamatokat indukált: egyrészt 3 Erre ugyanebben a kötetben Csikós Gábor is felhívta a figyelmet (i. m. 342.). 4 A szerző néhány korábbi munkája Sóskút történetéről: Keresztes Csaba: A láthatatlan tábornok. Rajnay Károly címzetes vezérőrnagy élete. Sóskút, 2011.; Uő: Sóskút rövid története. A kezdetektől 1990-ig. Sóskút, 2016. 295
