Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Irodalom
Irodalom nyában kialakított Hősök termében helyezték el 1937-ben. A kommunista hatalomátvételt követően a márványtáblákat eddig tisztázatlan körülmények között 1949-1950-ben megsemmisítették. A névsornak is nyoma veszett. Veszprém első világháborús emberveszteségének az ismételt összegyűjtésére és bemutatására egészen a centenáriumi évekig kellett várni. Az akkor megindult helyi és országos kutatások eredményeit tartalmazza a most megjelent kötet, amelynek a segítségével „újabb lehetőséget kaptunk, hogy »összetört emlékezetünk« darabjait egymáshoz illesztve közös múltunkba pillantsunk” - fogalmaz az olvasókhoz írt köszöntőjében Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere. A könyvben olvasható a szintén az intézményben dolgozó Nagy Szabolcs tanulmánya is (13-37. o.), amelyben a Veszprémmel és a veszprémiekkel kapcsolatos első világháborús alakulatokat mutatja be. A tanulmány közlése mindenképp indokolt, hisz így láthatja az olvasó, hogy veszprémiek milyen osztrák-magyar alakulatokban és hol, mely hadszíntereken harcoltak, aminek a következtében hősi halált haltak, vagy maradandó sérülést szenvedtek. írásában a szerző tisztázza a háziezred fogalmát, bemutatja a hadsereg szervezetét, majd a Veszprémhez kötődő alakulatokat. Az írás Hol harcoltak a veszprémiek? címet viselő fejezetében alapvetően a budapesti m. kir. 41. honvéd hadosztály hadiútját követi végig. Ez a rész némi átfedést mutat a következő, a Veszprém háziezredének számító m. kir. 31. honvéd gyalogezred történetét ismertető fejezettel, hisz a gyalogezred ennek a hadosztálynak a keretei között harcolta végig a világháborút. A veszprémi 31-esek 3449 fővel indultak 1914. augusztus 18-19-én a háborúba, ahol 80 ütközetben vettek részt. 1916 decemberéig az orosz, ezt követően az olasz fronton harcoltak. A háború alatt az alakulat teljes vesztesége közel 9000 főre tehető. Az írásban a szerző alapvetően Herczegh Géza 1936-ban megjelent ezredtörténetére2 és Rainer Pál 1997-ben írt feldolgozására3 támaszkodik. Nagy Szabolcs külön kitér az írásában egy rövid fejezet erejéig a honvédezred „testvérének” számító 31 -es népfelkelők történetére, akiknek a hadiútja kevésbé ismert, mivel elvesztek az irataik. Itt szintén az 1936-os ezredalbum szolgált forrásként. A népfelkelők története még kutatásokat kíván, hisz tudjuk, hogy a szerbiai tevékenységük mellett például a III. zászlóaljuk az olasz fronton az Isonzónál is nagyjelentőségű összecsapásokban vett részt, amiről a Nagy Háború Blogon Rózsafi János is írt.4 Nagy Szabolcs írásában külön fejezet szól a m. kir. 7. honvéd tábori ágyúsezredről, amelynek elődje 1913-ban Hajmáskéren alakult meg, s a háborút 41. honvéd 2 Herczegh Géza: A m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezred, a 31. 46. és a 79. honvéd menetzászlóaljak, valamint a 31/1. népfelkelő zászlóalj története. Cegléd, 1936. 3 Rainer Pál: 31-es morzsák. Dokumentumok, adalékok, apróságok a m. kir. 31. (veszprémi) honvéd és népfölkelő gyalogezredek történetéhez és utóéletéhez 1914-1941. Veszprém, 2017. 4 Rózsai! János: Veszprémi népfelkelők a 6. Isonzói csatában. NHB, https://nagyhaboru.blog.hu/2016/08 /ll/veszpremi_nepfelkelok_a_6_isonzoi_csataban (utolsó letöltés ideje: 2022. szeptember 18.). 289
