Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Irodalom
Irodalom AZ ÖSSZETÖRT EMLÉKEZET SZILÁNKJAI Összetört emlékezet. Veszprém első világháborús veszteségei levéltári források tükrében. Szerk. Karika Tímea. Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, Veszprém, 2021, 284 o. 2021-ben hiánypótló kötet látott napvilágot Veszprém első világháborús veszteségeiről Karika Tímea szerkesztésében. A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL VeML) kiadásában megjelent mű levéltári források alapján mutatja be a város Nagy Háború okozta emberveszteségét, amelynek az emlékét is megpróbálták eltörölni a kommunista diktatúra éveiben. A kötet az összetört emlékezet szilánkjait próbálja újra összegyűjteni. Minden úgy kezdődött, hogy a szerző a saját ősei háborús tragédiáját olvasta a levéltári forrásokban. Megrázó erejű, de egyúttal felemelő is volt ugyan az élmény, mert a források olyan alapos részletességgel számoltak be az általa már nem ismert felmenőiről, amit ő máshol korábban sohasem tapasztalt. Ekkor határozta el, hogy ezeket az iratokat mások számára is elérhetővé és az élményt átélhetővé kell tennie. Röviden így lehetne összefoglalni Karika Tímea motivációját, amely az első és a második világháborús hadigondozási iratok kutatására sarkallta. Karika Tímea 1992 óta a Veszprém Megyei Levéltár munkatársa. Az 1990-es évek kárpótlási ügyeivel kapcsolatos ügyfélszolgálati munkája során ismerkedett meg a hadigondozási iratokkal, felfigyelve ezek forrásértékére. 1999-ben a segédlevéltárosi szakdolgozatát már a hadigondozási törvényből adódó levéltári feladatok elvégzése során szerzett tapasztalataiból írta. Az első világháború centenáriumának kezdetén, 2014-ben javasolta a feletteseinek a hadigondozási iratanyag részletes feldolgozását Veszprém, majd Pápa városokra, illetve a megye többi településére vonatkozóan. 2017-től tudományos kutatómunkaként is végzi az iratanyag feltárását. 2020-tól a Nagy Háború írásban és Képben Blogon is rendszeresen publikál a témában.1 A kötet a szerkesztő eddigi, Veszprémre, illetve két közeli községre, Gyulafirátótra és Kádártára vonatkozó kutatásait összegzi. A mű címe egyszerre konkrét és jelképes értelmű. A könyv bevezetőjéből megtudhatjuk, hogy Rosos Károly, Veszprém város polgármestere 1935-ben országos felhívást tett közzé: „akiknek veszprémi hozzátartozói, vagy ismerősei a világháborúban hősi halált haltak, eltűntek; vagy a világháborúban szerzett sebesülés következtében haltak meg, az elesett vagy később elhalt hős nevét, életkorát, szülei nevét, hadbavonuláskori lakását mielőbb jelentsék be”. A beérkezett információk alapján 380 nevet véstek arany betűkkel carrarai márványtáblákba, az öt táblát pedig a Hősök Kapuja bástyator1 Karika Tímea írásait a Nagy Háború írásban és Képben Blogon (a továbbiakban: Nagy Háború Blog, rövidítve: NHB) összegyűjtve lásd https://nagyhaboru.blog.hu/authors/KarikaT%c3% admea (utolsó letöltés ideje: 2022. szeptember 18.). 288
