Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Karika Tímea: A magyarországi hadigondozás szervezetének és a hadigondozottak sorsának alakulása 1914–1933 között
A magyarországi hadigondozás szervezetének és a hadigondozottak sorsának alakulása 1915 elején Budapesten alakult meg, dr. Dollinger Gyula javaslatára. Az első világháború alatti magyar művégtaggyártás magas színvonalon oldotta meg feladatait, ami elsősorban dr. Dollinger érdeme, aki már a háború kitörése előtti években tervezett művégtagokat. Az Országos Hadigondozó Hivatal Láthatjuk tehát, hogy 1917-re tulajdonképpen felállt a hadirokkantak rehabilitálását segítő valamennyi tervezett intézménytípus, ám mindeközben a hadiárvákról, s legfőképp a hadiözvegyekről való állami gondoskodás alapvetően háttérbe szorult.15 Ezért is jelentett nagy előrelépést a magyarországi hadigondozásban a 900/1917. M. E. számú rendelettel 1917 márciusában megszervezett Országos Hadigondozó Hivatal (továbbiakban: OHH) létrejötte, ugyanis a rendelet azt is rögzítette, hogy a hadirokkantaknak és családjuknak, továbbá a harctéren elesett vagy a hadiszolgálatban szerzett sérülés, betegség vagy hadifáradalmak következtében elhalt egyének özvegyeinek és árváinak gondozása nemzeti feladat, és azt az államnak az OHH-n keresztül az önkormányzati hatóságok és a társadalom közreműködésével kell teljesítenie. Ennek értelmében a teljes hadigondozás (tehát már nem csak a hadirokkant-gondozás) országosan egységes vezetés és irányítás alá került, amelyet közvetlenül a miniszterelnökség alá rendeltek. A jogszabály a hadigondozottak támogatására úgynevezett hadigondozókat jelölt ki: a hadiárvák mellé pártfogókat, a hadirokkantak és hadiözvegyek mellé tanácsadókat, elrendelte az ilyen szolgálatra alkalmas személyek összeírását községi és városi szinten. A jegyzékek összeállítását és szétküldését a járási főjegyzők feladatává tette. A 900/1917. M. E. rendelet községi, járási és törvényhatósági hadigondozó bizottságokat hívott életre, amelyek számára előírta az illetékességük alá tartozó hadirokkantak és más hadigondozottak felkutatását (községek, városok), az árvaszékekkel együttműködve azok gondozását, valamint a vármegyei hadigondozó bizottságokat (élükön a főispánokkal) jelölte ki az alsóbb szintű bizottságok munkájának felügyeletére, továbbá a nehéz helyzetű hadirokkantak gyermekeinek és a hadiárváknak a gyermekvédelmi intézményekbe való elhelyezésére. A hadigondozás terén a társadalom szereplőivel és a gazdasági élet résztvevőivel való együttműködés biztosítására alakult meg az Országos Hadigondozó Tanács, amelynek elnöke a miniszterelnök, ügyvezető alelnöke az OHH elnöke, fővédnöke pedig Zita királyné volt. Az OHH létrejöttekor annak élére is Klebelsberg Kunót nevezték ki, ő azonban Tisza István lemondása után távozott e posztról. Az új elnök 1917 júniusától gróf Teleki Pál lett, aki a korábbi sémákat elvetve új módszert vezetett be a hadigondozásban: az OHH gondoskodására utalt egyénekre, illetve családokra szabott segít-Addigra szinte a teljes, hadirokkantakat ellátó intézményhálózat kiépült, az OHH új létesítményeket a későbbiekben nemigen hozott létre, leginkább néhány, korábban alapított intézet átadása csúszott át működésének idejére. 15 27
