Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Műhely - Réfi Attila: „Vélek megesmérkedvén, kéntelenek valánk lengyelül is galagyolni”. Nyelvi sokszínűség a Habsburg-tisztikarban a 18–19. század fordulóján

Műhely

E naiv, népies etimologizálás emlékét számos szó őrzi, illetve őrizte nyelvünkben, mint például a következők: allárma (Allarm) - riadó; árestom (Arrest) - fogda; bagázsia (Bagage) - málha, poggyász; berukkol (einrücken) - bevonul;

cakompakk/cakumpakk (mit Sack und Pack) - teljes felszereléssel; egzecíroz (exerzieren) - gyakorlatozik, gyakorlatoztak gléda (Glied) - sor;

kommandíroz (kommandieren) - vezényel;

kommandó (Kommando) - parancs, különítmény;

lóger (Lager) - tábor;

mundér (Montur) - egyenruha;

óbester (Oberst/Oberster) - ezredes;

patrolíroz/patroléroz (patrouillieren) - őrjáratozik;

rekruta (Rekrut) - újonc;

sarzsi (Charge) - rang/rendfokozat;

silbak (Schildwacht) - őrszem, őrség;

simléder (Schirmleder) - szemernyő, szemellenző;

suvick (Schuhwichse) - cipőkenőcs.13

Fentiek következtében a magyar legénységgel, a beléjük sulykolt vezényszavakat leszámítva, leginkább csak az anyanyelvükön lehetett érintkezni, és ez nyilván így volt a többi etnikum esetében is.14 Ily módon hiába volt a hadsereg egésze a különböző nyelveket beszélő legénységi állomány révén többnyelvű, az egyén szintjén a többnyelvűség igazán csak a tisztikart, illetve részben a szintén viszonylag iskolázott altiszti kart jellemezte, mivel ez utóbbiak is rendelkeztek legalább bizonyos fokú alapműveltséggel, a német nyelv ismeretével és az írni-olvasni tudás készségével.15 A fennálló nyelvi különbségeket tehát csak a legénységi állománynál lényegesen kisebb számú és a legtöbb esetben összehasonlíthatatlanul műveltebb tisztikar, illetve az altisztek nyelvi alkalmazkodása révén lehetett áthidalni.

Bár korszakunkban hivatalosan még nem állt fenn az a dualizmus idején jellemző kötelezettség, miszerint a tiszteknek el kellett sajátítaniuk az ezrednyelv(ek)et, az mintegy természetes szükségszerűség volt, hogy az adott alakulat zömét kitevő legénység nyelvét az ott szolgáló tisztek (altisztek) ismerjék. A gyakorlati igények

13 Ezekre és a hasonló kifejezésekre vonatkozóan lásd Meskó Ferenc: Oskola Könyv, Obermailebern 1857. Bev., jegyz., illusztr. Somogyi Győző. Vác, 2000, 64-75.; valamint Felszeghy: i. m. 75-81.

14 Magyarország hadtörténete... 427-428.

15 Réfi Attila: Mária Terézia és a tisztikar. Társadalmi mobilitás katonai szolgálat révén. Hadtörténelmi Közlemények, 2018. 3. sz. 630. Utóbbiak között is sok nemesi vagy polgári származású volt, így jó néhányan később tiszti rangra is jutottak.

208