Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Levéltártan - Bánki Zsolt István: A névterek mint a hiteles tudás forrásai. A Nemzeti Levéltár névtér projektjének bemutatása
Levéltártan Miután az univerzum halmazképzési lehetőségeinek tárháza kimeríthetetlen, ezért elméletileg a névterek sokfélesége is az, de megmaradva a józan észnél, az archívumi felhasználás szempontjai alapján határozzuk meg a minket érintő legfontosabb névtértípusokat. Az úgynevezett GLAM szektor3 4 (Gallery, Library, Archives, Museum), mint a névterek egyik legjelentősebb intézményi felhasználói köre leginkább a személy-, a család-, a testületi-, a rendezvény-, a földrajzi és köznév típusú névtereket használja-Összefoglalva, a névterek a létezés individuumainak halmazba/osztályba sorolásával létrejött többnyire logikai, hierarchikus viszonyokat is kifejező klasszifikációs struktúrák, amelyek informatikai rendszerekben egyedi azonosításra és pontos visszakeresésre szolgálnak. Hazai és nemzetközi példák, jó gyakorlatok A nemzetközi gyakorlatban két tipikusnak tekinthető megoldás terjedt el. 1. Az intézmények egy része saját gyűjteménykezelő rendszerein belül fejleszt névteret. Ezek megnevezése közgyűjteményi ágtól és korszaktól függően változott, de lényegük a fenti definíció szerinti értelemben azonos maradt. Könyvtári viszonylatban nevezték besorolási nevek állományának, authority fiiénak, vagy az analóg világig visszatekintve egységesített neveknek is. A köznévterek tekintetében ide tartoznak a legkülönfélébb tárgyszóállományok, és rendszerek a legegyszerűbb tárgyszóbstától a tezauruszokig és más kontrollált természetes nyelvű információkereső szótárakig. 2. A névterek fejlődését tekintve ezt a korábbi szakaszt követően létrejöttek különböző nonprofit és forprofit vállalkozások keretében olyan önálló névterek is, amelyeket gyűjteménytől függetlenül építenek és a felhasználók a szolgáltatást elérve használnak fel saját rendszereikben. Magyarországon a gyűjteménykezelő rendszerekbe beépülő névterek tekintetében a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező intézmények jeleskedtek, vagyis az Országos Széchényi Könyvtár, az MTA Könyvtár és Kézirattár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár, valamint az egyetemi és a kiemelkedő szakkönyvtárak. A múzeumok döntően más utat jártak be, részint a gyűjteménykezelő rendszerek kései alkalmazása miatt, részint azért, mert előnyben részesítették a külső névterek alkalmazását. Múzeumi területen egyedül a Petőfi Irodalmi Múzeum épített 3 https://pim.hu/hu/digitalis-bolcseszeti-kozpont/dokumentaciok (utolsó letöltés ideje: 2022. december 1.). 4 https://en.wikipedia.org/wiki/GLAM_(cultural_heritage) (utolsó letöltés ideje: 2022. december 1.). 176
