Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Levéltártan - Bényei Balázs István: Az irat fogalmának átalakulása a 19. századtól napjainkig
Levéltártan mely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja” minősült.62 A levéltári törvény 2019-ben megindult felülvizsgálata során az irat fogalmában szereplő részletes felsorolás már szükségtelennek látszott, amely már nem a hagyományos értelmezés kitágítását segíti elő, hanem inkább az esetleges - a felsorolás elemeire történő - leszűkítő, a jogalkotói szándékkal ellentétes jogszabály-értelmezés kockázatát hordozza. Ennek révén sor került az irat fogalommeghatározásának egyszerűsítésére. A hatályos magyar szabályozás szerint az irat „valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, bármely jelrendszerrel és adathordozón rögzített, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes”.63 Az irat modernnek tekinthető fogalommeghatározásait összegezve három kulcselem kiemelését tartom indokoltnak, melyekből a hazai levéltárelmélet és jogi gyakorlat szempontjából különösen az első két elemet tartom lényegesnek. 1. adategyüttes - Az információ maga elszakad a hordozójától, attól független. A korai definíciók még szükségesnek látták ennek a körülménynek a kiemelését, illetve felsorolás jelleggel megerősíteni (lásd: papír, térkép, fénykép, géppel olvasható anyag és egyéb dokumentumanyag, függetlenül a fizikai formától vagy jellemzőitől). Mivel az információ fogalom magában foglalja ezt, mostanra ez mintegy „lekopott” a definíciókról és anakronisztikussá vált. 2. szerv vagy személy tevékenysége során keletkezik - Az irat szempontjából nem a tevékenység, a „tranzakció” a lényegi elem, hanem az, aki vagy amely szerv létrehozta, vagy kapta valamely tevékenységével összefüggésben. Az irat minden esetben az „iratképző” szempontjából értelmezhető. 3. rögzített - Számos szabvány és jogi szabályozás hangsúlyozza, hogy iratnak a megőrzésre kerülő adategyüttesek minősülnek, valamint, hogy a megőrzésre kerülő iratok funkciója az iratképző tevékenységének tanúsítása, az iratok által reprezentált tranzakciók bizonyítása, ugyanakkor ez közel sem minden esetben megjelenő és kötelező eleme az irat definitiv meghatározásának. A hatályos magyar jogi szabályozás szempontjából az iratot valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, bármely jelrendszerrel és adathordozón rögzített, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes formában meghatározó definíció, véleményem szerint megfelelően határozza meg a fogalom lényegét és alkalmas mind levéltári, mind iratkezelési szempontból az iratok teljes körének szabatos leírására. 62 A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXLIX. törvény. 1. § (1) bekezdés. 63 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről. 3. § c) pont Hatályos: 2020. július 1-től. 156
