Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Tusor Péter: „Et a pensare al successore in caso”. Szelepchény György és a rendi szervezkedés. (Egy nunciusi jelentés forrásértéke)
Egy nunciusi jelentés forrásértéke országgyűlés összehívásának előkészítését leginkább saját nádori ambíciói miatt azonban folytatta (az 1668-as Oratio az ország négy rendjéhez szólt, és rendi gyűlést hívott össze 1670 márciusában Besztercebányára). Emiatt, valamint óriási vagyona miatt az erősödő, sőt vérszemet kapó lipóti abszolutizmus célkeresztjébe került. Mozgásának iránya mindazonáltal ellentétes a prímáséval. 1664 őszén még ők ketten fogadják el a vasvári békét,150 és 1665 folyamán részesei a különféle közjogi koncepciók kidolgozásának, ám Szelepchény 1666-ra felismeri a realitásokat, és ügyesen visszakozik. 1666 nyarára Nádasdy pedig jó időre csatlakozik a stubnyai, murányi összeesküvőkhöz. Bár hivatalos kihallgatáson csak a harmadik alkalommal vallott Szelepchény ellen, már 1670. szeptemberi 3-ai letartóztatása151 alkalmával mondhatott egyet s mást, mint ahogy Zrínyi Péter is tett utalást érseki érintettségre szeptember 7-én.152 150 Acta coniurationem... 7-8. (n. v.). 151 Pauler: Wesselényi, II... 140-144. 152 Benczédi: Szelepcsényi érsek ügye... 490-491. (7. j.). Zrínyi állítása egyaránt vonatkozott Széchényi Györgyre is. Lásd fentebb, 86. j. 153 Részletesen Szelepchény és Róttál levelezése alapján: Benczédi: Szelepcsényi érsek ügye... 491- 494. 154 A szűnni nem akaró „fakcióharc”-ról érzékletes beszámoló a prímás 1669. május 6-ai levele Lipóthoz. Ebben elöljáróban a felső-magyarországi mozgalmakat szervező Vitnyédyt (aki az ő személyében az egyházat akarja „prostituálni”) és Nádasdyt vádolja, majd rátér Kollonichra, aki szerinte már Rómában is rossz hírét keltette, nemcsak Magyarországon és Bécsben: „lám recte intelligo dictum episcopum modo Viennam ascendere velle, ut me ibi quoque sinistris commentis et calumniis traducat, suosque aliquos excessus, quos me nescivisse existimat, excusatione praeveniat. Haec sunt artes, quibus malevoli isti vigilem meam erga servitium maiestatis vestrae fidelitatem et existimationem convellere et lacerare ubique, tam hic inter regnicolas, quam etiam in aula maiestatis vestrae, quin etiam alibi, plane in Italia nituntur. Non ita pridem monitus sum a quodam confidente amico meo, quod idem episcopus tales delatorios pasquillos scripserit plane Romam. Ad que omnia ego tantum tacens gemo et attendo, quid ulterius sit meditatatura haec factio, confusurus brevi calumnias eorum et falsa commenta, sincera veritate et status mei nota omnibus integritate. Interim tum tot tribulationbius et inanibus iuvenilium istorum et inquietorum ingeniorum vexationibus fatigatus, taedet me plane vitae meae cupiens potius dissolvi et ut quantocitius moriatur morte pistorum anima mea”. MTAKK 4928-29/D-255, időrend. Vö. Óváry: i. m. 257. (n. 1604.) Ezt követően szinte azonnal súlyos támadás indult a prímás ellen az udvarban. Régi haragosa, Pálffy Tamás kancellár, aki bizalmasa, de a kancellári szolgálatban végül be nem váló Szegedy püspök helyére lépett, Kollonich Lipóttal az oldalán nyíltan megvádolta az esztergomi érseket a szervezkedésben való részvétellel.153 A korábbi, szűnni nem akaró ellentétekhez szorosan kapcsolódó154 támadás egyúttal Róttál János ellen is irányult, akit viszont aligha lehetett meggyanúsítani, és inkább a lőcsei commissio élén végzett bizonyos irénizmusa ürügyén vették célkeresztbe. A bukott főuraktól elhatárolódó, azokat kárhoztató, további letartóztatásokat vizionáló és az összeesküvés felszámolásában a jelek szerint buzgólkodó - a bevonuló hadak ellátásából talán hasznot is hajtó - és legfőképpen az udvarban otthonosan 85
