Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Tusor Péter: „Et a pensare al successore in caso”. Szelepchény György és a rendi szervezkedés. (Egy nunciusi jelentés forrásértéke)
Egy nunciusi jelentés forrásértéke mű. Húzzuk alá ismételten - hiszen a dispaccio egyik legfontosabb információjáról van szó -, miszerint Spinola már-már felháborodottan méltatlankodik a szövegben ugyan nem kifejtett, ám Szelepchény által mégis nyilvánvalóan kimondott felvetésen, hogy I. Lipót netalán leszármazottak nélkül fog meghalni. Amit a magyar kancellár a jelek szerint a közeli jövőben sem tartott teljesen kizártnak, s reális eshetőségként mérlegelte. Nem teljesen alaptalanul, tegyük hozzá, hiszen szeme előtt nem csupán a közelmúlt halálesetei, hanem I. Lipót bátyjának, IV. Ferdinándnak (1633-1654) 21 évesen bekövetkezett halála is lebeghetett. A Lipótnál sokkal életerősebbnek, rátermettebbnek látszó ifjú király teljesen váratlanul, minden előzmény nélkül hunyt el. Halálát fekete himlő okozta, és ez a veszély ugyanúgy fenyegethette az egyébiránt jó egészségnek örvendő, ám sokkal véznább testalkatú és a spanyol rokon II. Károlyhoz hasonlóan rendkívül feltűnő Habsburg-ajakkal rendelkező féltestvérét, a nem csupán másodszülöttsége okán egyházi pályára szánt Lipótot is.40 Sőt mi már tudjuk, hogy Lipót idősebb fia és első utóda, I. József (1678-1711) IV. Ferdinándhoz hasonlóan szintén variolában hunyt el, mindössze 32 évesen. Rokonházasságaik következtében a Habsburgok gyenge immunrendszerrel rendelkeztek, amely nem tudott ellenállni a gyakori és fokozott mértékű fertőzéseknek. A genetikai okok ugyan nem, de a szokottnál is gyakoribb halálozások ténye a kortársak előtt nyilvánvaló volt. 40 Jó áttekintés róla a régebbi és újabb válogatott irodalommal: Volker Press: Leopold I. In: Neue Deutsche Biographie 1985, 256-260.; modern életrajza: Jean Bérenger: Léopold Ier (1640-1705). Fondateur de la puissance autrichienne. Paris, 2004. Azon túl, hogy említik törékeny testalkatát, sem az irodalom, sem a korabeli források nem szólnak (leszámítva azonban éppen 1665 őszét, vö. hamarosan, 43. és 46. j.) általában különösebb betegségéről, betegeskedésérőL Vö. Venetianische Depeschen vom Kaiserhofe II/l (Dispacci di Germania). Hrsg. v. Alfred Francis Pribram. Wien, 1901, passim; Nuntiaturberichte, i. m.; Privatbriefe Kaisers Leopold I an den Graffen F. E. Pötting 1662-1673, I. Hrsg, von Alfred Francis Pribram. Wien, 1903 /Fontes Rerum Austriacarum 11/56./, passim. 41 Például az 1618. évi királyválasztó diéta alatt Melchior Kiesi végig készültségben tartatott elzászi toborzású csapatokat. Vö. Fraknói Vilmos: Pázmány Péter és kora. I —III. Pest, 1868-1872,1. 311., különösen 2. j.), és AAV Fondo Borghese, Serie II, vol. 156, fol. 6r, 15r és 36r. 42 A kancellár az erődítési munkálatokat Nyitra végvári jellege ürügyén 1665-ben szemlátomást felgyorsíttatta: „Ego itaque iám hucusque Ungaricis negotiis, nam et comitatus meus in restauratione Bármennyire is rémüldözött Spinola nuncius, Szelepchény és vele együtt a magyar rendek és vezetőik 1665 őszén sok szempontból voltaképpen nem tettek mást, mint amit elődeik: az ország több évszázados és hatályos törvényei, hagyományai alapján egy esetleges trónüresedés, méghozzá örökös nélküli trónüresedés esetére kerestek megoldási lehetőségeket a jelentésben említett „konferenciákon” (strettissime conferenze). Sőt annak is tudatában voltak, hogy önmagában a jog és hagyomány kevés egy törvényes választás érvényesítéséhez - éppen elégszer láthattak a királyválasztó országgyűlésre mozgósított német katonaságot41 -, ezért gondoltak a megfelelő biztonsági garanciákra is. A Szelepchény által ekkorra már jól megerődített42 (de majd csak Pálfly Tamás által befejezett) Nyitra mellett a sümegi 53
