Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Irodalom - Államosítás a magyar finomkerámiaiparban (Tanulmányok a magyar kerámiaipar második világháború utáni történetéből. Szerk. Kiss András - Szűts István Gergely) Kocsis Piroska
Irodalom szakról ellentmondásos mérlegadatokat közölnek. A rendszeres rendőri megfigyelés, a szakértői gárda leváltása mellett a visszatérő tulajdonosokat az is megfélemlítette, hogy a család mauzóleumát 1945 és 1946 között többször feltörték és megrongálták. A szerző ezt követően az államosítást és annak következményeit taglalja. Megállapítja, hogy az államosítás során nem törődtek a tulajdonosok jogaival, magánvagyonával. A családtagokat több ütemben kitelepítették; mivel kihallgatások, megfigyelések, börtön, kényszermunka és a teljes ellehetetlenítés veszélye fenyegette őket, a család nagy része 1956-ban elhagyta az országot. A Zsolnay-gyár 1948 elején elveszítette önállóságát, a termelési, értékesítési, pénzügyi és személyzeti ügyeit az Iparügyi Minisztérium keretében létrehozott Mész-, Cement- és Üvegipari Igazgatóságon, valamint más állami szerveken keresztül intézték. A gyárat a többi finomkerámiaipari vállalathoz hasonlóan kártalanítás nélkül államosították, a létrehozott „nemzeti vállalat” nevéből pedig hamarosan elmaradt az alapítóra történő utalás. Végezetül a tanulmánykötetben előforduló néhány apróbb pontatlanságot feltétlenül meg kell említenünk, amelyek természetesen nem befolyásolják a kötet olvashatóságát, értékét. A kötetet függelék egészíti ki, melyben forráshivatkozások, válogatott bibliográfia, rövidítésjegyzék, a képek jegyzéke és a tanulmány szerzőinek rövid életrajza kaptak helyet; mindez a témában való könnyebb eligazodást teszi lehetővé. Sajnálatos, hogy a függelékben felsorolt címek nincsenek szinkronban a kötet végén található elnevezéssel, azok egységesítése elmaradt. így például „Források” helyett „Forráshivatkozás”, „Rövidítésjegyzék” helyett „A tanulmánykötetben előforduló rövidítések”, vagy „Képjegyzék” helyett „Fényképek jegyzéke” olvasható. A kötetben elhelyezett néhány korabeli dokumentum és statisztikai kimutatás célja, hogy rávilágítson az adott eseményre, és az olvasót segítse annak megértésében. A tanulmányokban a statisztikai kimutatások elemzése, értékelése több esetben elmaradt, a 99., 108. és 155. oldalakon közölt dokumentumok jelzete nincs feltüntetve, holott ez elengedhetetlen egy tudományos munkánál. A 99., 108. és 174. oldalakon található eredeti források ugyanakkor olyan kisméretűek, hogy alig olvashatók, ezért szerencsésebb lett volna a kötet függelékében elhelyezni azokat. A tanulmányok képanyagát fekete-fehér fotók teszik változatossá, melyek minősége sok esetben nem kielégítő. Egy-két színes fotó a kerámiagyár termékeiről emelte volna a kötet színvonalát, bár tudjuk, hogy ennek pénzügyi vonatkozásai vannak. Itt jegyzem meg, hogy a nyomdai előkészítést a tanulmánykötet egyik szerzője készítette, és a kötetnek nincs lektora. 337
