Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Irodalom - Államosítás a magyar finomkerámiaiparban (Tanulmányok a magyar kerámiaipar második világháború utáni történetéből. Szerk. Kiss András - Szűts István Gergely) Kocsis Piroska
Irodalom Komintern berkeiben született meg, és a MADOSZ fenntartásában végig fontos szerepet töltött be a KRP. Ugyanakkor, ahogyan a szerző is megállapította: „A MADOSZ történetét vizsgálva... sajátosan erdélyi vitákkal, kérdésekkel, életutakkal és sorsfordító választásokkal találkozunk. Annak a kérdésnek a megválaszolása azonban, hogy a romániai magyarság hogyan néz szembe ezzel az örökséggel, és mihez kezd vele, nem feladata a történésznek - a végső ítélet és annak eldöntése, hogy van-e ezzel teendő, az olvasóra vár A (303.) A recenzens a maga részéről úgy gondolja, hogy természetesen van ezzel teendő. Kötelességünk integrálni múltunk adott esetben vitatható elemeit is, hiszen enélkül lehetetlen megértenünk a romániai magyarság 20. századi történetében lezajlott folyamatokat. E történetnek pedig a MADOSZ és a körülötte csoportosuló politikai közösség is szerves része. Kovács Szabolcs ÁLLAMOSÍTÁS A MAGYAR FINOMKERÁMIAI? ARBAN Tanulmányok a magyar kerámiaipar második világháború utáni történetéből. Szerk. Kiss András - Szűts István Gergely. Magyar Kerámia Szövetség, Budapest, 2021, 199 o. A Magyar Kerámia Szövetség 2021-ben adta ki a Tanulmányok a magyar kerámiaipar második világháború utáni történetéből című kötetét, amely a hagyományos, manufakturális módszerekkel dolgozó porcelángyárak 1945 utáni időszakának történetét öleli fel. A gazdaság- és ipartörténeti kutatások területén hiánypótló kiadvány nemcsak az ágazat múltjával foglalkozik, hanem olyan világhírű gyárak példáin keresztül mutatja be az államosítás időszakát, mint a „Dräsche ”, a Herendi, a Hollóházi vagy a Zsolnay porcelángyárak, amelyek több nemzedéken át honosították meg és fejlesztették művészi színvonalra kerámiatermékeik gyártását. A magyar kerámiaipar történetét 1945-ig már feldolgozták. Az 1945 utáni időszak politikai és gazdaságtörténeti változásainak feltérképezésére e kötet szerzői vállalkoztak, akik levéltári kutatásaik során a finomkerámiaipar történetének középpontba helyezésével egyfelől korrigálták, másfelől kiegészítették és pontosították eddigi historiográfiai ismereteinket. Dicséret illeti a Magyar Kerámia Szövetséget, hogy felkarolta a finomkerámiaipar második világháborút követő időszakának kutatásait, és hozzájárult ahhoz, hogy a szerzők közzétegyék munkájuk eredményeit e tudományos alapossággal megírt, közel 200 oldalas kiadványban. A kötethez Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke írt előszót. Személyes hangvételű előszavában kiemeli, hogy a szerzők a finomkerámiaipar történetének rövid, de annál jelentősebb időszakát mutatják be. A többéves kutatómunka első eredményeit először a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Magyar Kerámia Szövetség közös rendezésében 2019. június 5-én megtartott 332
