Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Műhely - Wencz Balázs: A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt kapcsolatai 1988 májusa és 1989 szeptembere között
A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt kapcsolatai Kulturális és tudományos kapcsolatok Az együttműködés alapját a rendszerváltást megelőző években az 1986 és 1990 közötti évekre vonatkozó munkaterv képezte. A kapcsolatok alakításában jelentős szerepet játszott az 1973 óta működő kormányközi Kulturális és Tudományos Együttműködő Bizottság.44 A magyarországi politikai változások 1988 májusától már ezen a területen is éreztették hatásukat. Az NDK illetékesei tisztában voltak azzal, hogy az együttműködés rendszerében hamarosan változásoknak kell bekövetkezniük, ami elsősorban az intézmények közötti közvetlen kapcsolatok intenzívebb kiépítésével és a kulturális kooperáció hosszútávú tervezésével jár majd együtt. Ügy vélték, hogy ezzel párhuzamosan a kormányközi kulturális és tudományos vegyesbizottság szerepkörében is változások fognak bekövetkezni. A jövőbeni kormányzati szintű tervezést azonban nem zárták ki, hiszen a magyarországi németek anyanyelvi és kulturális igényeinek biztosítása terén továbbra is szükségesnek tartották azt. Ami a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatokat illette, a kutatási együttműködést a meglévő intézkedési tervek módosításával sikerült új alapokra helyezni, így a jövőben mindez közvetlen kapcsolatok keretében bonyolódott. Kiemelt területnek számított a magyar és német tannyelvű gimnáziumok fenntartásában nyújtott keletnémet segítség is. Az imént felvázoltak természetesen hatással voltak a kulturális és általános propagandát folytató intézményekre is, erre utal a Berlini Magyar Kultúra Háza 1988/89. évi tevékenységéről szóló, Hegedűs Gyula által jegyzett tájékoztató is. Hegedűs úgy vélte, hogy „az MSZMP tavalyi országos értekezlete nyomán mindinkább nőtt az érdeklődés a vezető értelmiségiek és a különböző társadalmi rétegek körében a magyarországi társadalmi-politikai, a gazdasági és kulturális-művészeti életben kibontakozó folyamatok iránt. Ezzel magyarázható, hogy az ilyen témával foglalkozó rendezvényein - főként a vitával egybekötött előadások és filmvetítések - látogatottsága megnőtt. [...] Nem tekinthető véletlennek, hogy éppen az ilyen rendezvények váltottak ki ellenérzést az NDK központi és helyi állami és politikai szervei részéről. Ennek vetületeként, technikai körülményekre hivatkozva a rendezvényt röviddel annak megtartása előtt több esetben lemondták.”45 Elsősorban az értelmiségi és ifjúsági szervezetek, de néha még az egyházi intézmények is gyakrabban láttak vendégül reformer előadókat. Ezzel párhuzamosan a hazai történelem eseményeit kritikusan feldolgozó magyar filmek kölcsönzése és látogatottsága is jelentős mértékben nőtt. Nem meglepő, hogy voltak olyanok is, akik a közös rendezvények megtartását egyre inkább elutasították, néhány filmklub pedig sokszor nem kapta meg kellő időben a vetítési engedélyt a magyar filmek bemutatására.46 44 HU-MNL-OL-M-KS 288-32.-84. (64. o.) 45 HU-MNL-OL-M-KS 288-32.-57. (29-32. o.) 309
