Levéltári Közlemények, 92. (2021)

Műhely - Wencz Balázs: A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt kapcsolatai 1988 májusa és 1989 szeptembere között

Műhely választottak újra.5 A pártértekezlet személyi döntései továbbgyűrűztek, ennek megfelelően a legfontosabb politikai testületek vezetésére is hatással voltak. Június 9-én a Magyar Nemzeti Bank élén Bartha Ferenc váltotta fel Tímár Mátyást, 27-én pedig Havasi Ferenc helyett Jassó Mihályt választották a Budapesti Pártbizottság első titkárává. Miután Gáspár Sándor lemondott tisztségéről, június 29-én Nagy Sándor került a Szakszervezetek Országos Tanácsának élére. Ugyanaznap kezdő­dött az Országgyűlés nyári ülésszaka, amelynek során több személyi változásról döntöttek. Az Elnöki Tanács éléről leköszönt Németh Károly helyére Straub F. Brúnó akadémikust választották meg, az Országgyűlés elnöki tisztét pedig Stadinger István vette át Sarlós Istvántól. Az államminiszteri tisztséget Pozsgay Imre, az igazságügyi miniszterit Kulcsár Kálmán, a művelődési tárcát pedig Czibere Tibor kapta.6 5 Gergely Jenő - Izsák Lajos: A huszadik század története. Budapest, 2000, 435. 6 Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon 1987-1990. Budapest, 2006, 133. 7 Romsics: i. m. 536. 8 SAPMO-BArch-DY-30-J-IV-2-2-2294. (128. o.) 9 HU-MNL-OL-M-KS 288-32.-84. (367., 379. o.) [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Az 1945 utáni munkáspártok iratai, Magyar Szocialista Munkáspárt, Az MSZMP Központi Szervei, Az MSZMP vezetésének puccsszerű átalakítását követően Grósz Károly jelen­tős hatalomra tett szert. Főtitkárként uralta a párt irányító testületéit, miniszterel­nökként pedig a kormányzati munkát. Erre az időre azonban a Szovjetunió szét­esése már annyira előrehaladt, hogy a moszkvai vezetés képtelen volt a blokkon belüli átalakulás koordinálására, befolyásolására. Éppen ezért a májusi pártértekez­let nemcsak Kádár János harminckét esztendős irányító szerepének a végére tett pontot, hanem Grósz Károly és vele együtt a „proletárdiktatúra” (azaz a pártállam és az államszocializmus) bukását is előrevetítette.7 Grósz Károly Kelet-Berlinben - 1988. szeptember 8-9. Az MSZMP vezetésében bekövetkezett májusi változás egyáltalán nem érintette az NSZEP-vel korábban kialakított, jól működő pártkapcsolatokat. Mindezt igazolja, hogy az Erich Honecker vezette NSZEP Politikai Bizottsága 1988. augusztus 2-án határozott arról, miszerint hivatalos baráti látogatásra invitálja Grósz Károlyt, az MSZMP újdonsült főtitkárát, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnö­két.8 Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően Grósz Károly 1988. szeptember 8- án, csütörtökön fél nyolckor különrepülőgéppel utazott Kelet-Berlinbe. Kíséretéhez tartozott többek között Németh Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB tit­kára; Kótai Géza, a KB tagja, a Külügyi Osztály vezetője; Major László, a KB Iroda vezetője; Nyers József, a Gazdaságpolitikai Osztály helyettes vezetője; Szabó Sándor, a Külügyi Osztály munkatársa; Thürmer Gyula, a Külügyi Osztály munka­társa; Csiki Ivánné, a Minisztertanács Hivatalának a tanácsosa.9 A tervezett meg­302

Next

/
Thumbnails
Contents