Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Műhely - Garadnai Zoltán: Charles De Gaulle tábornok keleti nyitási politikája 1944 és 1946 között
Charles de Gaulle tábornok keleti nyitási politikája 1944 és 1946 között A magyar-francia kapcsolatok változásai A magyar-francia kapcsolatok Franciaországnak a többi kelet-európai és balkáni országhoz való viszonyához hasonlóan alakultak. A franciáknak Budapesten is szinte a nulláról kellett újraépíteni a kapcsolataikat, amit nehezített az, hogy az ország a háború veszteseként teljes szovjet ellenőrzés alá került.88 Franciaországban úgy értékelték, hogy a szovjetek a pánszlávizmus és az ortodoxia eszközeivel igyekeznek megerősíteni kelet-európai hegemóniájukat. Erre viszont a legkisebb fogékonyságot Magyarország tanúsította.89 Maurice Dejean így értékelte a szovjetek viszonyát a magyarokhoz: „Moszkva kifejezetten ellenséges előítéleteket táplál Magyarországgal szemben. Különösen azért, mert ez a kb. 12 millió magyar valószínűleg nagyobb ellenállást fog tanúsítani az orosz befolyással szemben, mint a szomszédos nemzetek [...]. Meg kell nyerni Magyarországot, erre a lehetőség most a lehető legalacsonyabb áron kínálkozik, [...] és egy újjáformált Közép-Európába kell beilleszteni a magyarokat. Ez a fajta politika Franciaország érdekeivel tökéletesen egyezik, mert ha Magyarország jogos kérései továbbra sem teljesülnek, állandó zavargás és veszély forrásává lesz.”9 ® Francia részről úgy látták, hogy mihamarabb szükséges a francia jelenlét megerősítése, mivel azt a magyarok is akarták, ellensúlyozandó a szovjet hegemóniát.91 1945-ben a francia Külügyminisztérium nem látta Magyarországot ellenségnek, a németek potenciális szövetségesének.92 Arra számított, hogy a németek magyarországi tettei elgondolkodtatják a magyarokat, és így a szövetségesek meg tudják őket nyerni.93 A budapesti követséget 1944 augusztusa után Christian Charmasse ideiglenes ügyvivő vezette, és a magyar kormány a németek nyomása ellenére sem volt hajlandó a francia diplomatákat internálni.94 A két ország nem került hadiállapotba egymással, de a hivatalos viszony helyreállítására több mint egy évet kellett várni, mivel - láthattuk a többi ország esetében is - a szovjetek nem támogatták az általuk megszállt területen - különösen Magyarországon - a francia diplomáciai jelenlétet.95 1945 augusztusában a 88 A témával és a korszakkal foglalkozó szakirodalom nagyon gazdag. Ezek közül ki kell emelni Fülöp Mihály úttörő munkáit. Lásd Fülöp Mihály: A befejezetlen béke. A Külügyminiszterek Tanácsa és a párizsi magyar békeszerződés, 1947. Budapest, 1994, 237. 89 Fejérdy: Magyarország a Quai d’Orsay szemével... 158. 90 Kecskés D.: Magyar-francia kapcsolatok... 156-157. 91 DDF 1945.1. N° 466. Note de la Direction d’Europe pour le Ministre. Relations avec la Hongrie. Paris, 27 juin 1945, 851-852. 92 Kecskés D. Gusztáv: Franciaország Közép-Kelet-Európa politikája 1918-tól napjainkig. Budapest, 2004, 92. 93 Uő: Magyar-francia kapcsolatok... 157. 94 Fejérdy Gergely - Garadnai Zoltán: A francia követek és nagykövetek szerepe a Magyarországról alkotott kép változásában (1944-1994). Levéltári Közlemények, 2018. (89. évf.) 137. 95 Uo. 297
