Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Műhely - Garadnai Zoltán: Charles De Gaulle tábornok keleti nyitási politikája 1944 és 1946 között
Charles de Gaulle tábornok keleti nyitási politikája 1944 és 1946 között lengyel kormány működését, a két ország kapcsolatai újrafelvételének fontosságát hangsúlyozva. De Gaulle válaszában kijelentette: akárcsak a többi szövetséges hatalom, Franciaország is kapcsolatot tart fenn a londoni kormánnyal. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Francia Ideiglenes Kormány a lublini lengyel kormányhoz is képviselőt küld, de elutasította egy közös lengyel-francia közlemény kiadását.42 Bidault és Molotov 1944. december 4-i megbeszélésén a francia külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Franciaország elfogadja az új lengyel határokat, és támogatja az erős és független Lengyelország létrejöttét.43 Lengyelország stratégiai jelentőségét mutatja, hogy Molotov arról beszélt, hogy ha a lengyelek nincsenek barátságban a Szovjetunióval, az alapvető biztonsági kockázatot jelenthet Moszkva számára.44 De Gaulle a Sztálinnal folytatott második megbeszélésén (1944. december 6.) a lengyel-francia hagyományos barátságról beszélt. Elfogadta a lengyel keleti határok rögzítését a Curzon-vonal alapján, akárcsak az új nyugati határokat. A két vezető megegyezett abban, hogy támogatják a független Lengyelország létrejöttét.45 De Gaulle kénytelen volt elfogadni a Lengyelország feletti szovjet ellenőrzést. Moszkvai tárgyalásain beleegyezett abba, hogy a szovjetek által létrehozott lublini lengyel kormányhoz nem hivatalos diplomáciai rangban francia delegátust küldjön, miközben a szovjetek azt akarták, hogy ezt a franciák hivatalos formában tegyék.46 Lengyelországra vonatkozóan Sztálin a beszédében kijelentette: „A cárok rossz politikát folytattak. Ki akarták terjesztem a hatalmukat az összes szláv népre. Mi ezt nem fogadjuk el. Egy új politikát csináltunk. Semmi kényszer. A szláv népeknek szabadoknak és függetleneknek kell lenniük. így lesznek a barátaink. Lengyelország valaha zavaró tényezőt jelentett a francia-orosz kapcsolatokban. De ezek a nehézségek megszűntek. Éljen Lengyelország! Éljen a francia-lengyel-szovjet barátság!”47 De Gaulle válasza egyszerre volt udvarias és kétértelmű: „Egyetértek azzal, amit Sztálin marsall mondott. Önök támogatják a francia-lengyel-szovjet barátságot? Elmondom Párizsban [...] és az egész világ hallani fogja. ”48 42 DDF 1944. II. N° 224. Visite des représentants du Comité polonais de Libération nationale à l’Ambassade de France à Moscou. (Samedi, 9 décembre 1944.), 429-431. 43 Uo. N° 206. Conversation entre M. Bidault et M. Molotov. Kremlin, 5 décembre 1944, 377. 44 Uo. 380. 45 Uo. N° 209. Entretien entre le Général de Gaulle et le Maréchal Stalin. Kremlin, 6 décembre 1944, 386-394. Francia értékelés szerint az ország nyugat felé való eltolásával a szovjetek egyben a hagyományos lengyel keleti politikának kívántak gátat szabni, és a nyugati területekkel egyben bizonytalanságot is keltettek a lengyelek körében. Lásd DDF 1945. II. N° 104. Note de la Direction d’Europe. Les problèmes territoriaux en Europe orientale. Paris, 13 août 1945, 265. 46 Laloy: i. m. 147.; DDF 1944. IL N° 225. Entretien entre M. Bidault et M. Molotov. Kremlin, 9 décembre 1944, 431. 47 Laloy: i. m. 150. 48 Uo. 1944 után, mikor még a nyugati hatalmak és a Szovjetunió közötti ellentétek nem tűntek feloldhatatlanoknak, a francia-lengyel kétoldalú kapcsolatok a háború 291
