Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Műhely - Marosvári Attila: Végleges beolvasztás vagy bevételnövelés? Nicolae Mihäescu tábornok és a debreceni „közigazgatási felső tanács”
Marosvári Attila VÉGLEGES BEOLVASZTÁS VAGY BEVÉTELNÖVELÉS? Nicolae Miháescu tábornok és a debreceni „közigazgatási felső tanács” A magyarországi román megszállás története teljeskörűen máig nem feldolgozott. Számos tanulmány született, melyek főként a lokális adatok áttekintésével nyújtanak részinformációkat, de ezekből még mindig nem állt össze egy pontos és árnyalt kép, amely például érdemi vizsgálat tárgyává tette volna a térben és időben jól elhatárolható három megszállási övezet1 irányítása közötti különbségeket és az ottani román hatalmi struktúrák működésének jellegzetességeit. Magunk a Debrecenből irányított katonai megszállási zóna egy olyan, mindeddig félreértelmezett kérdéskörét szeretnénk - a hozzáférhető magyarországi források alapján - alaposabban megvilágítani, amely árnyalhatja a zóna ekkori működésével kapcsolatos ismereteinket, s amely talán a címben feltett kérdés tisztázásához is hozzá tud járulni. 1 Azaz a többé-kevésbé az 1916. augusztus 17-én megkötött bukaresti titkos szerződésben szereplő virtuális „országhatártól” keletre lévő területek Nagyszebenből irányított polgári közigazgatása, a Tisza és az iménti „országhatár” közötti megszállási zóna Debrecenből irányított katonai közigazgatása, valamint a Tiszától nyugatra fönntartott területek felett diszponáló budapesti katonai parancsnokság berendezkedése. A bukaresti szerződést közli: Magyar történeti szöveggyűjtemény 1919-1999. I. Szerk. Romsics Ignác. Budapest, 2000, 36-37. 2 Nicolae Miháescu (1866-?): román katonatiszt, 1917-től dandártábornok. 1919. június 21-ig az 1. gyalogos hadosztály, majd július 29-ig az Északi Hadseregcsoport parancsnoka. 1919. július 29. és 1920. február 25. között a magyarországi katonai megszállási zóna kormányzója. 3 Rásó István (1875-?): földbirtokos, 1914-től Hajdú vármegye főjegyzője, 1918. november elejétől a vármegye főispánja. 1919 elején állásáról lemondott, de a román megszállást követően a románok akaratából e tisztséget 1919. május elejétől október végéig ismét betöltötte. Ekkor - minden bizonnyal a Miháescu-féle terv miatt - újból lemondott, de ennek ellenére egyes adatok szerint a Miháescu tábornok terve 1919. október 16-án Nicolae Miháescu 2 tábornok, a tiszántúli katonai megszállási zóna kormányzója egy határozatot (decizie) tett közzé, amelyben hat vármegye (Szabolcs, Hajdú, Szolnok, Békés, Csongrád és Csanád) katonai megszállási zónába tartozó részeiből egy, a Tisza és a nagyjából az 1916. augusztusi bukaresti titkos szerződésben rögzített határvonalhoz adaptált „romániai demarkációs vonal között” kialakított, önálló vámhatárral elválasztott övezetet kívánt létrehozni. Az övezet élére Debrecen székhellyel és a saját maga elnökségével egy külön románmagyar vegyes összetételű ún. közigazgatási felső tanácsot (Consiliul superior administrativ) állított volna, melyben vezető szerepet magyar oldalról Rásó István3 263
