Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Levéltártan - Vass Eszter: Állampolgársági és névváltoztatási iratok a Magyar Nemzeti Levéltárban
Vass E szter állampolgársági és névváltoztatási iratok A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁRBAN Bevezető A Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: MNL) Szakmai Koordinációs Igazgatósága keretében működő Köziratvédelmi hatósági és Iratkezelés-felügyeleti Osztály munkatársai minden év elején elkészítik éves munkatervüket a 27/2015. (V. 27.) EMMI-rendelet előírásai alapján, melynek része az éves ellenőrzési terv. A nem selejtezhető irattári anyag fennmaradásának biztosítása érdekében a közlevéltár a szerv iratainak védelmét és iratkezelésének rendjét jogszabályban meghatározott rendszerességgel ellenőrzi, a központi államigazgatási, bírósági, ügyészségi, rendvédelmi szervek esetében háromévente. 2015-ben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál (a továbbiakban: BÁH) tett iratkezelés-ellenőrzés során az MNL munkatársai megállapították, hogy a BÁH budapesti székhelyén lévő központi irattárban elhelyezett, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal, valamint a BÁH által keletkeztetett, 1933-2008. évkörű állampolgársági, anyakönyvi és névváltoztatási iratanyag maradandó értékű, és a 15 éves őrzési idő letelt. Az év és iktatószám szerint rendezett anyagot a levéltár munkatársai a BÁH-nál tett látogatásuk során szúrópróbaszerűen is megtekintették. A vizsgálat azt mutatta, hogy az iratanyag valóban nem selejtezhető, teljes mértékben maradandó értéket képező irategyüttes. E munkám célja, hogy rövid áttekintést adjon a jogbiztosító értékű állampolgársági és névváltoztatási iratanyagról egészen az MNL általi átvételéig, és bemutassa az anyagot keletkeztető szervek történeti hátterét. A második világháború utáni magyarországi idegenrendészet rövid történeti áttekintése AII. világháborút követően az idegenrendészet újjászervezése céljából 1946-ban létrejött a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság,1 majd az idegenrendészeti 1 Első ízben az 1930. évi XXVIII. törvénycikk hozta létre a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatalt. Budapesten elsőfokú, míg országosan másodfokú hatóságként járt el. Wetzel Tamás: A magyar migrációs jog története. lustum Aequum Salutare, Jogtudományi folyóirat. 2009. 2. sz. 210. Vö. Uő: A bevándorlás kérdése Magyar országon. Budapest, 2011; Kovács Tamás: Egy mindent látó rendszer. Iratok a Külföldieket Ellenőrző Központi Hatóság történetéhez. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, A hét dokumentuma, https://mnl.gov.hu/mnl/ol/ 245
