Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Levéltártan - Nagy Adrienn - Németh László Sándor - Závoczki Adrienn: Hatósági jogkör a Magyar Nemzeti Levéltárban. Tapasztalatok, lehetséges irányok
Hatósági jogkör a Magyar Nemzeti Levéltárban Ugyanakkor, ha a köziratok védelme érdekében azonnali intézkedésre van szükség, akkor a Hatóság határidő kitűzése nélkül kötelezheti az érintett szervet arra, hogy iratanyagát a Központi Szolgáltatónál saját költségén elhelyezze. Ha a közirat fennmaradását súlyosan veszélyeztető körülményt a szerv elhárította, akkor a Hatóság engedélyezheti az iratok, valamint az iratkezelés visszaadását a szerv részére. A hatósági eljárások első tapasztalatai A fentiekben részletezett két hatósági eljárást az MNL-nek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezéseivel összhangban kellett lefolytatnia. Az elszármazott köziratok esetében 2021. szeptember 1. és 2021. december 31. között négy esetben folytattunk hatósági eljárást az érintettek bevonásával, s hoztunk határozatot szakmai véleményük alapján. Ebből egy esetben éltünk a jogszabályban rögzített vételi ajánlat lehetőségével, amikor is magánszemély bocsátott online piactéren aukcióra Mosonmagyaróvárra vonatkozó 18-19. századi köziratokat. A további három ügyben aukciós- és zálogházaktól kerültek az iratok elektronikus másolat formájában a Hatóság birtokába, majd ezt követően az érintett levéltár állományába. Az egyik ilyen ügy Lónyay Menyhért pénzügyminiszter 1869-ben kelt uralkodói felterjesztése volt egy irodatiszt ügyében. A gyűjtők körében az irat értékét az utolsó oldalon olvasható Ferenc József-aláírás az aukció során jelentős mértékben megnövelte. A másik ügy Széchenyi István, az első felelős magyar kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere által 1848. május 31-én kiadott rendelethez kapcsolódott. Az irat a királyi építészeti igazgatóság ügyvitelének szabályozásáról szól, és az utolsó előtti oldalán olvasható Széchenyi aláírása is. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az irat a kikiáltási ár többszöröséért kelt el az árverésen. A legizgalmasabb, nagy sajtónyilvánosságot is kapott ügy Csontváry Kosztka Tivadar és Keleti Gusztáv 1880-1881-ben váltott leveleinek elárverezése volt. Az aukcióra a fenntartó minisztérium hívta fel figyelmünket. A hat levél vizsgálata alapján megállapítottuk azok maradandó értékű elszármazott közirat voltát. Keleti Gusztáv ugyanis a Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődje, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde6 igazgatójaként, hivatali mivoltában levelezett a festővel. Két, Csontváryval foglalkozó mű alapján 6 A Mintarajztanodát 1871. május 6-án, az I. Ferenc József által szentesített törvény alapján Pauler Tivadar alapította miniszteri rendelettel, ezért az intézmény közfeladatot ellátó szervnek minősül. 231
