Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Bariczné Fenyő Noémi: A bukovinai székelyek kálváriája Sántha Menyhért tollából
A bukovinai székelyek kálváriája Sántha Menyhért tollából németek menekülni nem kényszerültek, így szabadultak meg fogataink a németektől. És ekkor aztán be is fejeződött Magyarországon a háború.96 96 A korabeli hivatalos propaganda szerint Magyarországot 1945. április 4-ére szabadította fel teljes egészében a Vörös Hadsereg, a magyarországi harcok valójában 1945. április közepéig tartottak. 97 Az 1944. december 21-én Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés másnap egy Moszkvában elfogadott lista alapján megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, élén Dálnoki Miklós Bélával. 98 1945 után a térség társadalmainak többségi közhangulata - így a magyarországi is - a második világháború kirobbantásáért a nemzetiszocializmus mellett elsősorban a német kisebbséget tette felelőssé. Magyarországon is felerősödtek a németellenes érzések, és a német kisebbséget, a „svábokat” kollektív háborús bűnösnek, Hitler „zsoldosainak”, „ötödik hadoszlopnak” titulálták. 99 Bodor György (1904-1976): ügyvéd, politikus, a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Radikális Párt főtitkára, majd 1945-ben a Nemzeti Parasztpárt egyik szervezője. Fontos szerepet játszott az 1944 őszén Bácskából menekült bukovinai székelyek Tolna megyébe való telepítésében. 100 Bodor György az elmenekült, szétszórt bukovinai székelyeket Erdei Ferenc belügyminiszter tudomásával 1945 tavaszán egy tömbben, Tolna megye Völgységi (későbbi nevén Bonyhádi) járásában, az ottani „svábok” helyébe kívánta letelepíteni. Ezért a helyi németeket - nem bizonyított Volksbund-tagságukra hivatkozva - a Lengyel községben létrehozott táborba internáltatta, földjeiket, házaikat elvette, mindezt jórészt önkényesen, szóbeli döntések alapján. 1945. május végén visszavonták megbízatását, de az internálásukból szabadult németek már nem térhettek vissza házaikba, amelyekbe beköltöztek a bukovinai székelyek. A Népgondozó Hivatal adatai szerint Bodor 1945-ben Tolna megye 26 községében 2712 családot, Baranya megye 7 községében 588 családot telepített le. Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései. Kecskemét, 1993, 64. 101 A potsdami konferencia 1945. július 17. és augusztus 2. között zajlott le három nagyhatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió) részvételével. A háromhatalmi egyezmény egyebek mellett hozzájárult ahhoz, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország kitelepítheti német nemzetiségű állampolgárait. 102 A magyarországi német nemzetiségű lakosság kitelepítéséről szóló kormányrendelet 1945. december 29-én jelent meg. A kitelepítést végrehajtó Népgondozó Hivatal adatai szerint 1946-ban Működésbe lépett az ideiglenes magyar nemzeti kormány,97 hogy a sírba döntött szerencsétlen országot a romokból újjáépítse. Ekkor döntötte el a kormány, hogy a hazátlan bujdosó székelyeket a Tolna, Baranya, Bács megyei volksbundos hazaáruló svábok98 helyére telepítik le. Föl is állították Bonyhádon a telepítésügyi kormánybiztosságot, amelynek a lebonyolítására [!] megbízták Dr. Bodor György kormánybiztost.99 Aki aztán hozzáfogott kemény kézzel, a rendőrséggel a svábok kitelepítéséhez. Ideiglenes táborokba helyezték, később elengedték [őket], mert nem tudták, hogy mit kezdjenek velük.100 Amikor aztán megszületett a potsdami döntés, ahol a négy nagyhatalom, a Szovjetunió, Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok delegátusai megegyeztek abban, hogy a magyarországi SS- és volksbundos hazaárulókat Nyugat-Németország köteles befogadni.101 így aztán megindult a svábok hazatelepítése, [ ! ] a magyar kormány szerelvényeket is bocsátott rendelkezésükre a magyar rendőrség kísérete mellett, akik egész Németországig kísérték őket.102 Itthon pedig folyt az igazolás azok ellen, akik még 211
