Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Krisch András: A hűség „jutalma”. A németek kitelepítése Sopronból, 1946
A hűség „jutalma” - A németek kitelepítése Sopronból, 1946 Május 7-én elhagyta Sopront a III. számú Kitelepítési Bizottság.39 A még fennálló feladatokat a II. oszlop Balogh Andor vezetésével fejezte be. Náraynak a következő véleménye volt a városról: „Sopron nehéz város, mert ennyi svábmentési akciót, mint Sopronban, még sehol sem tapasztalt”40 39 HU-MNL-SL-XXI.504.-XV. 9/1946. (41. d.). 40 Új Sopron, 1946. május 7. 2. 41 HU-MNL-SL-XXI.504.-XV. 9/946. (41. d.). 42 Krisch: A soproni németek kitelepítése... 103. Az utolsó listát május 13-án függesztették ki, ez közel 1000 embert érintett. Sopront az utolsó kitelepítési szerelvény május 16-án hagyta el. A Sopronból elűzöttek pontos számát a kitelepítés volumene miatt nagyon nehéz megállapítani. A fennmaradt és sokszor pontatlan listák alapján a városból deportáltak száma 7000 fő körül lehetett. A kitelepítés befejezésével, május 16-án déli 12-kor a II. számú oszlop felelős biztosa, Balogh Andor Kópházán kelt levelében az elrendelt szesztilalmat, az utazási és szabad mozgási igazolványok kiadását, a fegyver-beszolgáltatást és az éjszakai órákra vonatkozó mozgáskorlátozásokat hatályon kívül helyezte.41 A kitelepítés következményei A város még messze nem heverte ki a világháború pusztításait, épületei jelentős része még mindig romokban hevert, a háború következtében több ezer polgára menekült külföldre, a szovjet csapatok jelenléte nehezítette a mindennapi életet. A kitelepítés ezt a nehéz helyzetet tovább rontotta. Egész utcák, negyedek haltak ki, ellátási zavarok léptek fel, a hátrahagyott német vagyon fosztogatása miatt megromlott a közbiztonság. Ilyen helyzetből indult meg a város évtizedekig tartó újjáépítése. A kitelepítés első hatásai már májusban érezhetőek voltak. Adót nem fizetett senki, a földeken nem volt, aki dolgozzon, a piacon nem volt áru. A város a csőd szélén állt. A Szent Mihály-templomban május 19-én tartotta Papp Kálmán az utolsó német nyelvű misét. A kitelepítés miatt élelmiszerhiány lépett fel, mivel a Vörös Hadsereg tisztjei a kevés árut az értékesebb osztrák schillinggel vették meg. A tisztázatlan tulajdonviszonyok sem segítették a mezőgazdasági munkák beindulását. Mindez a város lakosságából érthetően nyugtalanságot váltott ki.42 Az elűzések és a magyar nemzetiségűek ezt követő betelepítése nyomán drasztikusan megváltozott a város nemzetiségi és vallási összetétele. Az evangélikus egyházban a kitelepítés hatására csökkenteni kellett a német nyelvű istentiszteletek számát, a német gyermek-istentisztelet megszűnt. Kevesebb tanítóra volt szükség a tanulói létszám jelentős csökkenése miatt, de sokkal kevesebb lett az alkalmazottak száma is, több állást összevontak. Az evangélikus egyházközség elvesztette összes 189
