Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Krisch András: A hűség „jutalma”. A németek kitelepítése Sopronból, 1946
Krisch Andräs A HŰSÉG „JUTALMA” A németek kitelepítése Sopronból, 19461 1 Az itt közölt tanulmány egyes részei megjelentek a következő publikációkban: Krisch András: A soproni németek kitelepítése, 1946. Sopron, 2006; Uő: A hűség „jutalma”. A németek elűzése Sopronból, 1946. Rubicon, 2007. 1-2. sz. 78-83.; Uő: Egy mentesítési kísérlet kudarca. A soproni németek kitelepítése. Kisebbségkutatás, 2006. 4. sz. 642-659.; Uő: A hűség „jutalma”. A németek elűzése Sopronból, 1946. Emlékeztető, 2016. 3-4. sz. 66-74. 2 Uő: A soproni népszavazás és az evangélikus gyülekezetek. Soproni Szemle, 2021. 4. sz. 467-468. 3 Uő: Die ethnische Geografie von Ödenburg (Sopron). In: Geographisches Jahrbuch Burgenland. Band 33, Neutal, 2009, 87. 4 A soproni németek több évszázados történetéhez lásd Uo. 85-99., illetve Uő: A soproni németek története a 13. századtól a kitelepítésükig. Rubicon online, http://www.rubicon.hu/magyar/olda- 2021-ben emlékeztünk meg a soproni népszavazás 100. és a soproni németek kitelepítésének 75. évfordulójáról. Közismert, hogy 1921. december 14-16. között tartották meg a soproni népszavazást, mely során a nyugat-magyarországi város és a környező nyolc falu lakosságának többsége Magyarország fennhatóságát választotta az Ausztriáéval szemben. Míg a Sopront környező falvak lakosságának 55%-a Ausztriára szavazott (ezek közül különösen nagy arányban voksoltak a német falvak - Ágfalva, Balf, Fertőrákos, Harka, Sopronbánfalva - az osztrákokhoz tartozás mellett), addig a soproni szavazatok 72%-a Magyarországra esett. Ez utóbbiak el is döntötték Magyarország javára a népszavazás végkimenetelét.2 Az érintett nyugat-magyarországi területen élő németeknek azonban 25 évvel később, 1946 tavaszán a kitelepítéssel kellett szembenézniük. A soproni németség Sopron földrajzi fekvésének köszönhetően évszázadokon keresztül folyamatos érintkezésben állt a zárt német nyelvterülettel, lakosai, polgárai rendszeres rokoni vagy üzleti kapcsolatokat ápoltak a németséggel. Sopron társadalmának összetételére nagy hatást gyakorolt IV. László 1277-es szabadalomlevele, amely kivette a várost az ispán joghatósága alól, és szabad királyi városi rangra emelte. Már ezt megelőzően is eljutottak a városba németek, ismerünk Liebhart vagy Sieghart nevű polgárokat, Andreas Schwärzel pedig 1278-ban a bírói tisztséget is betöltötte. A várossá emelés a kereskedelem és általában a városias jelleg gyors fejlődését, a társadalom átalakulását hozta magával. A szabad költözködési jognak köszönhetően egyre nőtt a hospesek száma, Sopron megyéből jórészt földművesek, Ausztriából és más német területekről pedig főleg iparosok és kereskedők kerültek a városba.3 A soproni és környékbeli németség tehát középkori eredetű, letelepedése a török kiűzése utáni ún. „sváb” betelepítéssel nincs összefüggésben, így ez a kifejezés Sopronban nem is használatos.4 179
