Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Miklós Dániel: Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt
Emigráció, ki- és betelepítések Vámbéry valóban tarthatott attól, hogy Eckhardt népszerű lesz köztük, aminek később politikai súlya is lehet. További ütközőpont volt a csehszlovákok-progreszszívek és Eckhardt között, hogy utóbbi Habsburg Ottóval munkaviszonyban állt a második világháború alatt.65 65 Habsburg Ottó Ausztria önállóságáért küzdött, egyben szintén föderalizálni kívánta Közép- Európát, és jó viszonyt ápolt Roosevelt elnökkel - utóbbi miatt tartották veszélyesnek a csehszlovák emigráció vezetői. 66 Eckhardt: i. m. 201. 67 Kuklík - Nemecek: i. m. 237. 68 Amerikai magyarok... 206. 69 írásában Faludy egyben arra is kitért, hogy gyakran az Amerikai Népszava sem fukarkodott a dehonesztáló jelzőkkel, ha Vámbéry Rusztemről volt szó. Faludy: i. m. 161., 157. 70 Magyarul lásd Forbáth Imre: A csehszlovákiai magyar irodalomról. Irodalmi Szemle, 1965. 8. sz. 717-721. 71 MTA Kt F. I. H. Emlékezés Clementisre. Ms 5381/436. Eckhardt visszaemlékezésében külön kitért arra, miszerint a Papánek által vezetett információs központ fő feladata volt, hogy az ő és Habsburg Ottó tevékenységét dezavuálja.66 Érdekes adalék, hogy Papánek Milan Hodzával szemben is felhasználta Eckhardtot és Habsburg Ottót. A politikust Amerikába érkezése után azzal próbálta besározni Papánek a helyi csehek és szlovákok előtt, hogy Hodza Habsburg-párti és Eckhardttal egyeztet arról, hogy Magyarországon belül Szlovákia milyen jellegű autonómiát kapjon.67 Eckhardt, bár kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkezett (Sumner Welles helyettes külügyi államtitkárral egyeztetett több alkalommal), és az egyesült államokbeli magyarság legnagyobb szervezete állt mögötte, hamarosan defenzívába szorult. A progresszív magyar emigránsok ugyanis több teret kaptak a sajtóban. Lapjaik, mint a Magyar Jövő, a Harc, a Magyar Fórum „lehalkították” Eckhardtot, akivel szemben gyakran felhánytorgatták fajvédő múltját, és azt állították róla, hogy csak színleg náciellenes. Schultz Ignác az erre a kampányra vonatkozó tervét a később a „chicagóiakkal” tartó Vince Sándor újságírónak egy levelében ki is fejtette 1941 szeptemberében.68 Faludy György költő, a Harc korabeli szerkesztője a Polkolbéli víg napjaim című művében feleleveníti, hogy Jan Masaryk küldött cikkeket a lapba, de Edvard Benes is nyilatkozott nekik.69 Az „ellenirányra” példa, hogy Forbáth Imre a Vladimir Clementis által szerkesztett Nővé casyba írt egy cikket70 a csehszlovákiai magyar irodalomról. írását Clementis felkérésére vetette papírra, azonban a szerkesztőnek voltak elvi kifogásai Forbáth gondolataival szemben71 (ezek zárszóként meg is jelentek a cikk végén). Sőt 1939 őszén Forbáth volt az, aki a Cechoslovák v Anglii 172
