Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Miklós Dániel: Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt
Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt A csehszlovák fél feltételezte, hogy Zsilinszky és Almásy továbbra is kapcsolatban vannak a budapesti vezetéssel.49 49 AMZV LA Obycejné, Politické zprávy, Madarsky referát, krabice 420. Viták a Szabad Magyar Mozgalomban. 2556/dúv/41. Megjegyzendő, hogy Károlyi Mihály erről az állítólagos kapcsolatról tett említést egy Hatvány Lajosnak írt levelében. Nem zárható ki, hogy a csehszlovák emigráció Károlyi körein keresztül jutott hozzá ehhez a teóriához. Károlyi Mihály IV/B... 454. 50 Dokumenty ceskoslovenské zahranicní politiky. Od uznáni ceskoslovenksé prozatímní vlády do vyhlásení válecnéhoz stavu Némecku 1940-1941. B/2/2. Ed. Jan Némecek et al. Praha, 2009, 6. 51 Károlyi Mihály IV/B... 517. 52 A kérdéses memorandum a csehszlovák-magyar határról is szól: az első bécsi döntést nem ismerik el, azonban megemlítik, hogy az igazságosabb etnikai elrendezés eléréséhez határkorrekcióra és lakosságcserére is sor kerülhet. Lásd Edvard Benes: Paméti. 3. (Dokumenty). Praha, 2008,406- 422. Az Egyesült Államokban szintén volt kapcsolat a csehszlovák és a magyar emigránsok között. A Csehszlovák Információs Iroda (Ceskoslovensky informacní kancelár) vezetője, Jan Papánek egy 1941. május 5-én kelt levélben arról tájékoztatta Edvard Benest, miszerint Schultz Ignác, a prágai nemzetgyűlés egykori szociáldemokrata képviselője írni fog neki arról, hogy egy magyar szervezetet kíván létrehozni az Egyesült Államokban. Felelevenítette továbbá: egy mozgalom létrehozásáról már Vámbéryvel is beszélt korábban, akit Károlyi Mihály buzdított arra, hogy így ellensúlyozza Eckhardt ténykedését a tengerentúlon.50 Csehszlovák orientáció a Károlyi-féle emigrációs mozgalomban és annak kritikája Mint programadó személy, Károlyi Mihály több ízben is kijelentette, hogy miért kell a csehszlovák féllel jó viszonyt ápolnia mozgalmának, valamint a háború utáni demokratikus Magyarországnak. Egy Detroitban élő hívéhez, Reinitz Jenőhöz írt levelében sommásan így foglalta össze álláspontját 1942-ben: „Nemcsak azért vagyok a szláv orientáció mellett, mert nem akarom, hogy a magyarok elvérezzenek a németek szép szeméért, de azért is, mert addig, míg ki nem békülünk a szlávokkal, egyprogreszszív Magyarország létesítése és a dunai föderáció megalkotása lehetetlen”51 Károlyi elképzelését a csehszlovák-lengyel föderációról szóló tárgyalások csak erősíthették. Az Edvard Benes-féle emigráció 1941 februárjában deklarálta: Magyarország csak akkor lehet tagja a jövőbeli csehszlovák-lengyel államszövetségnek, ha demokratikussá válik politikai berendezkedése.52 Benes 1943-ban azonban egyre inkább kihátrált az elképzelésből, mivel úgy látta, hogy a Szovjetunió érdekszférájába fog kerülni mind Csehszlovákia, mind Lengyelország, Moszkva pedig nem támogatja az államszövetségek létrehozását a régióban. A föderáció ügye időlegesen összehozta Károlyit és Benest, akik a Habsburgdinasztia megítélésében is közös platformra kerültek. Vámbérynek küldött táviratában Károlyi 1942-ben rámutatott, hogy a Habsburgok restaurációját a föderációval 169
