Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Miklós Dániel: Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt
Emigráció, ki- és betelepítések Augusztus folyamán kenyértörésre került sor Lónyay és Károlyi közt egy botrányos lefolyású és meglepő módon véget ért gyűlés miatt - erről az esetről a csehszlovák emigrációnak is volt tudomása egy részletes jelentésnek köszönhetően.14 Károlyi és Lónyay egymást hibáztatták az esemény kudarcos kimenetele miatt: a meddő vita azt eredményezte, hogy előbbi kilépett a Lónyay-féle Szabad Magyar Mozgalomból, és csak az Üj Demokratikus Magyarországért Mozgalomnak szentelte idejét. 14 1941. augusztus 2-ra egy nagyszabású gyűlést hívtak össze, amelyet Lónyay egyoldalúan lefújt. Károlyi azonban megjelent, és mintegy száz ember előtt beszédet is tartott, miközben őt éltette a hallgatóság, Lónyayt pedig kritizálták. Károlyi beszédét és az eseményt Lónyay küldönc által hozott tiltakozó üzenete rekesztette be. Archiv Ministerstva zahranicních vécí Londÿnskÿ archív (a továbbiakban: AMZV LA) Obycejné, Politické zprávy, Madarskÿ referát, krabice 420. Viták a Szabad Magyarok Egyesületétében. 2556/dúv/41. 15 Hajdú Tibor: Károlyi Mihály. Politikai életrajz. Budapest, 1978, 475., illetve 149. lábjegyzet, 589.; Ablonczy: i. m. 38. lábjegyzet, 342. 16 Dokumenty ceskoslovenské zahraniont politiky. Ceskoslovenská zahraniont politika v roce 1942. B/3/1. Ed. Jan Némecek et al. Praha, 2010, 153. 17 AMZV LA 1939-1945, Diplomatickÿ sbor ZŰ cizí Madársko, krabice 184. Lónyay Károly mozgalma 1943-ban. 3101/44. Hajdú Tibor, Károlyi biográfusa írta le először prágai levéltári forrásokra hivatkozva, hogy Lónyay vélhetően csehszlovák ügynök volt.15 Ablonczy Balázs egy angliai forrás nyomán úgy véli, hogy Hajdúnak ez az állítása igaz lehet. Jelen ismereteink közvetlen forrásokkal nem támasztják alá Lónyay ügynök voltát, azonban elképzelhető, hogy a csehszlovák fél rajta keresztül mérte fel Károlyi szándékait - majd mikor megbizonyosodtak róla, hogy a volt államfő együttműködne velük, Lónyayt ejtették. Az mindenesetre bizonyos, hogy Lónyayval kapcsolatban állt a csehszlovák emigráció: 1942-ben még arról próbálta meggyőzni sikertelenül Ivó Duháceket, Hubert Ripka külügyminiszter-helyettes titkárságvezetőjét, hogy ötven magyar önkéntest beléptetne a csehszlovák emigráns hadseregbe, nehogy a lengyeleknél jelentkezzenek szolgálatra.16 Egy 1944-ből származó jelentésből pedig kiderül, hogy Lónyay mozgalma a csehszlovák külügyminisztériumnak megküldte az előző évről szóló beszámolóját. A feljegyzés alapján megállapította a referens, hogy tagok híján Lónyayéknak gyakorlati tevékenységük szinte nem is volt.17 A harmadik jelentős mozgalmat az 1941 áprilisában bezárt magyar követség Angliában maradt munkatársai, Zsilinszky Antal és Almásy Kálmán hozták létre. Csoportjuk, a Nagybritanniai Szabad Magyarok Egyesülete polgári felfogású emigránsokat tömörített. Ismertebb tagjaik között volt Révay András lapszerkesztő, Iványi-Grünwald Béla történész, Földes Jolán írónő és Mikes György író. A tengerentúlon Károlyi Mihály régi harcostársa, Jászi Oszkár és a nemzetközi hírű jogtudós, Vámbéry Rusztem szerveztek csoportot, elfogadva az Üj Demokratikus Magyarország Mozgalom elképzeléseit. Szervezetük Demokratikus 164
