Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Somorjai Ádám OSB: Mindszenty hercegprímás a csehszlovákiai magyarság védelmében, 1945-1948. Vatikáni iratok alapján
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok Június 9-én a hercegprímás érsek-főpásztori jogán azzal a kéréssel fordult XII. Piusz pápához, hogy engedélyezze részesedését a csehszlovákiai birtokok jövedelméből. Ez a vita már korábban megszokott volt, ugyanis az Esztergomi Főegyházmegye birtokainak nagy része a Dunától északra feküdt, és az esztergomi föpásztorok, így Csernoch János 134 és Serédi Jusztinián135 - más egyházi kárvallott tulajdonosokkal együtt - egészen a hágai bíróságig elmentek jogaik érvényesítéséért. A Csehszlovák Köztársaság azonban megzsarolta a Vatikánt, hogy ha a magyar főpapok nem állnak el a hágai pertől, akkor államosítják az összes egyházi vagyont az egész államterületen, így a Vatikánnak végül le kellett állítania Serédit.136 Történeti tanulmányok. 3. kötet. Szerk. Zombori István. Szeged, 2000, 289-331., továbbá Kiss Ferenc: Mindszenty hercegprímás úr és a „betelepültek”. Liliom. Makói Cserkészújság, 1995. május, 3. A postamestert utána többször zaklatták és kérdőre vonták. Az mentette meg, hogy akkor éppen a szomszéd faluban volt. Uo. 134 Csernoch János (1852-1927): Csanádi megyéspüspök 1908-tól, kalocsai érsek 1911-től, hercegprímás, esztergomi érsek 1913-tóL 135 Serédi (Szapucsek György) Jusztinián OSB (1884-1945): bencés szerzetes, bíboros hercegprímás, esztergomi érsek 1927-1945 között. 136 A levél szövegét és az arra adott választ lásd Somorjai: Az egyházi joghatóság változása... 229 sk. 137 Drahos János (1884-1950): római katolikus pap 1909-től, teológiai doktor 1912-től, 1912-től esztergomi központi beosztásokban, 1937-1950 között esztergomi érseki helynök, 1945-ben (Serédi halála után, Mindszenty beiktatásáig) káptalani helynök is. 1950. június 12-én címzetes püspök. 138 Somorjai: Az egyházi joghatóság változása... 231 skk. 139 A levelet 1947. június 28-án hozta be személyesen Péterfíy Gedeon, a Pápai Magyar Intézet rektora. 1947. július 1-jén látta a Szentatya (AA.EE.SS. Cecosl, Pos. 200, f. 705.) A válaszlevél július 30-i dátummal indult Esztergomba. Uo. 234. 140 A kérdés részletes elemzésére lásd Balogh: Mindszenty József 1892-1975..., „Egy elhamarkodott lemondás” c. alfejezet, 614 skk., különösen 621 sk., amely idézi Drahos János 1947. augusztus 22- én rögzített részletes okfejtését. Lásd még Somorjai: Az egyházi joghatóság változása... 234 sk. Június 12-én kelt levelét pedig kanadai útra indulása miatt be sem fejezve, ezért záradékkal ellátva, Drahos János137 helynök írta alá.138 Ebben a Csehszlovákia területén élő magyar anyanyelvű papok és hívek helyzetéről informálta a pápát, abban a reményben, hogy „Szentséged közbenjárására alábbhagyna a magyar papok további elkergetése”, illetve még arra is kérte, hogy „szíveskedjék atyai tekintélyével befolyást gyakorolni a szlovák püspöki karra, hogy arra indítsa őket: a magyar papokat magyar hívekhez helyezzék, és az Elba-vidékre, az oda deportáltak lelki gondozására küldjenek kihelyezett papokat, akik őket látogatják. A cseh és morva püspököket figyelmeztetni kell, hogy az ott látogató papoknak az egyházi joghatóságon kívül adjanak meg minden szükséges segítséget, különösen az állami tisztségviselők támasztotta nehézségek leküzdéséhez.”TM Augusztus 27-én kelt levele további segélykiáltás, egyenesen lemondását helyezte kilátásba az addigi eredménytelenség láttán.140 Szeptember 20-án Mindszenty nyi latkozatban tiltakozott az Egyesült Államok Katolikus püspökei hírügynöksége, az N.C. W.C. News Service budapesti képviselőjénél a magyarországi németek kitelepí152
