Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Somorjai Ádám OSB: Mindszenty hercegprímás a csehszlovákiai magyarság védelmében, 1945-1948. Vatikáni iratok alapján
Mindszenty hercegprímás a csehszlovákiai magyarság védelmében Introduction: i. h. ff. 323-335; II. Questions of territories and peoples: i. h. ff. 302-322; III. Economic questions: i. h. ff. 295-299; IV. Conclusions: i. h. ff. 300-335. • Latin nyelvű összefoglalás a kárpátaljai régióról: i. h. ff. 336-342. • Recapitulatio - a beadvány egyfajta latin nyelvű összefoglalása: i. h. ff. 343-344. • Bajorországba került 11 magyar asszony 1945. december 9-én kelt magyar nyelvű levele a Szentatyához: i. h. 129, ff. 293-294. „Férjeink a Mailly le Camp-i 16. számú amerikai fogolytáborban vannak és névsoruk a következő:” 14 név, tisztek: i. h. Ungheria, Pos. 129, f. 292. A pápának személyesen átadott dokumentumok tehát kiemelten a békekötés feltételeivel foglalkoztak, részletezve Kárpátalja helyzetét, angol nyelven. A kétoldalas latin összefoglalás arról tanúskodik, hogy a hercegprímás itt is elsősorban a nemzet nagy kérdéseit tárta a pápa elé. A függelék, az emberbaráti jószolgálat a bajorországi magyar asszonyok kérésével mellékszerepet játszik. A levéltári iratokban nem találtunk további utalást az iratok feldolgozásával kapcsolatban. Az 1946. február 7-i, fentebb tárgyalt levelét is, mint jeleztük, ezen audiencia folyamán adhatta át, hiszen a pápa március 6-án küldte meg hivatalának feldolgozásra. Február 27. Intermezzo: Osborne szentszéki brit követ intése Az általunk szemlézett államtitkársági iratok között kitűnik egy bizalmas levél, amelyet Sir d’Arcy Osborne szentszéki brit követ írt Tardininek. Ebben jelzi, hogy az oroszok nem engedélyezik nuncius küldését Budapestre, és ebben az összefüggésben fölveti: „Nem gondolja-e, hogy bölcs lenne megsürgetni Mindszenty bíborost, hogy legyen kevésbé erőszakos és provokatív megnyilatkozásaiban és magatartásában? Úgy tűnik nekem, túlságosan messzire megy abban, hogy beleviszi saját magát és az Egyházat is a politikába. Miután úgy tűnik, valószínűtlen, hogy a belátható jövőben lesz nuncius Budapesten, hogy mérsékelje őt, ezt talán a Vatikán tehetné meg. De ez csak személyes véleményem egy olyan kérdésben, amely természetesen nem az én hatásköröm. ”66 Osborne intését egyrészt a vatikáni-magyar diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének tárgytalanná válása motiválta, másrészt pedig a bíboros személyes jelenléte Rómában. A bíborosi kinevezés az esztergomi főpásztor személyét nemzetközi összefüggésben is exponálta. 66 A londoni Nemzeti Levéltár anyaga alapján lásd Somorjai Ádám: Mindszenty József és a brit diplomácia jelentései. III. rész. Újabb iratok 1946 január-júniusából. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2018. 1-2. sz. 84-112. A vatikáni példány jelzete: AA.EE.SS. Ungh, Pos. 129, f. 259. A levélen kézírásos megjegyzés: „látta a Szentatya 1946. február 28-án“. 141
