Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Somorjai Ádám OSB: Mindszenty hercegprímás a csehszlovákiai magyarság védelmében, 1945-1948. Vatikáni iratok alapján
Mindszenty hercegprímás a csehszlovákiai magyarság védelmében A november 15-i dátummal készült öt oldalas nyomtatott körlevelében, amelyet december 4-én iktatott a Vatikáni Államtitkárság, ismét a pápához fordult. Ebben összefoglalta az Esztergomi Főegyházmegye történetét, különös tekintettel az 1937 szeptemberében kiadott apostoli konstitúcióra, amelyben a Dunától északra fekvő csehszlovákiai területeket leválasztotta Esztergomról. Levelében ismertette az első bécsi döntés következtében létrejött helyzetet, amikor is az 1939. szeptember 23-án kelt „Dioecesium fines ” bulla hatályba lépésével az egyházmegye nagy része visszakerült a korábbi föpásztorhoz. Előadta továbbá, hogy az ismételt határváltozás miatt a fegyverszünet idejére, a békekötésig új helyzet állt elő, amely ellen már korábban tiltakozott. Egy érdekes véleményt is megfogalmazott, amikor Románia elszigeteléséről írt. „Tovább nő a veszély, ha az osztrák és magyar határok között Csehszlovákiát és Jugoszláviát összekötő szláv korridor jön létre, mely Magyarországot és Romániát kifejezetten elzárja Nyugattól és a katolikus közösségtől.”36 Kérte a pápát, járjon közbe: ne ismétlődjék meg Trianon, hiszen az említett területek lakossága túlnyomórészt magyar nyelvű. „Sötét félelmektől gyötörve könyörgök az Apostoli Székhez, hogy legnagyobb tekintélyével fellépve segítse és védelmezze Magyarországot, amely ezer éven át a kereszténység védőbástyája volt és mindmáig az akar lenni, jelen szerencsétlen sorsát pedig nem annyira saját vétkével érdemelte ki, mint inkább az erősebbek nyomása és földrajzi helyzete által erre rendelve kellett beleesnie. ” Kárpátaljának a Szovjetunióhoz csatolása pedig egészen közel hozta a bolsevizmust. Majd megismételte a csehszlovák hatóságok embertelen intézkedéseiről szóló információkat, azon túl pedig 39 pap kiutasítását a csehszlovák területekről. A Luttornál már említett hitleri párhuzam itt talán első alkalommal nyert említést: „Hinni akartuk, hogy az erőszakos népességáttelepítések csak egy eszelős diktátor próbálkozásai voltak, amelyek ellen az egész világ joggal tiltakozott. És íme, most, békeidőben a Csehszlovák Köztársaság ugyanezt a gaztettet követi el, megnyerni akarva ehhez a szövetséges hatalmak támogatását.” A bíboros főpásztor állítja, hogy a cseh protestánsok és bolsevisták a szlovák katolikusok ellen is eljárnak. Ezt követően már Magyarország hercegprímásaként folytatja gondolatait, kéri a közbenjárást az egész ország érdekében. Ismerteti a trianoni békediktátum intézkedéseit. Nyomtatott levelét az újabban előállt szegénység ismertetésével zárta.37 36 Itt és a továbbiakban Darvas Mátyás fordítása latinból. 37 Nyomtatott levél a trianoni békeszerződésben a szomszédos államokhoz juttatott területek ügyében. Mindszenty József 1945. november 15-én kelt levele XII. Piusz pápához. Esztergom. Latin nyelvű. Iktatószámok: 3819/1945.; SS „AE”: 8382/45. Jelzetek: AA.EE.SS. Cecosl, Pos. 148b, íf. 12rv-14r (gépelt felirat olaszul: egy másolat a több példány közül); AA.EE.SS. Ungheria (a továbbiakban: Ungh), Pos. 124, foil. 664rv-666r (december 4-én iktatták a hivatalban 1945. november 18-án kelt 3819/1945. ikt. sz. [SS „AE”: 8382/45] alatti másik levelével, számos melléklettel); AA.EE.SS. Cecosl, Pos. 145. P.O. 196, íf. 79rv-81r (Nyomtatott, öt számozott oldal. Kék és piros ceruzával alaposan aláhúzott példány.); AA.EE.SS. Cecosl, Pos. 148b, íf. 12rv-14r. Ezenkívül latin nyelvű korrektúralevonat: Prímási Levéltár „Mindszenty Magánlevéltár ”, 22. doboz. Az utalást lásd Mindszenty iratkatalógus és bibliográfia. Összeállította a Történész Bizottság [Mészáros István]. Budapest, 1995. Kézirat. 24. lap (gépelt). 133
