Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Somorjai Ádám OSB: Mindszenty hercegprímás a csehszlovákiai magyarság védelmében, 1945-1948. Vatikáni iratok alapján
SOMORJAI ÁDÁM OSE MINDSZENTY HERCEGPRÍMÁS A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYARSÁG VÉDELMÉBEN 1945-1948 Vatikáni iratok alapján Bevezetés Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek különös figyelemmel fordult a Dunától északra fekvő területek sorsa felé. Saját egyházmegyéjének nagyobbik részéről volt szó, amelynek többségében magyarok lakta része az (első)1 bécsi döntés után, az Apostoli Szentszék döntése következtében 1938-1945 között visszatért az esztergomi főegyházmegyéhez. Hónapokkal a második világháború befejezése után, de még egy bő évvel az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződés előtt, 1945 októberében ezt a csehszlovákok által de facto újra elfoglalt területet ismét elszakították az esztergomi érsekségtől. Mindszenty József fokozott felelősséget érzett a Csehszlovákiához csatolt esztergomi egyházmegyei területekért, mert, mint későbbi amerikai követségi levelei is erről tanúskodnak, a történelmi országterületben gondolkodott, bár az Apostoli Szentszék a prímási címet a mindenkori országterületre értelmezte. 1 A magyar történeti irodalomban természetesen első, mert volt egy második is. A szlovák történeti irodalomban viszont „a bécsi döntés”. A vonatkozó vatikáni csehszlovák iratokon így találjuk. 2 Pontosabban a Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent Kongregációja, a Vatikáni Államtitkárság akkori I. Szekciójának levéltárában őrzött dokumentumok alapján. Lásd Somorjai Ádám: Az egyházi joghatóság változása a Dunától északra fekvő, ismét csehszlovák államterületen, 1945-1949. Vatikáni iratok alapján. Levéltári Közlemények, 2019. (90. évf.) 213-239. A másodszor is Csehszlovákiához csatolt területek egyházi joghatóság-változásával kapcsolatos tiltakozását a vatikáni iratok alapján előző közlésünkben elemeztük.2 Témánkat értelemszerűen a csehszlovákiai magyarság védelmében írt tiltakozó leveleinek számbavételével folytatjuk. A bőséges levéltári anyag feldolgozása során menetközben némileg stratégiát kellett változtatnunk. Miután nem lehet mesterségesen leválasztani a csehszlovákiai nemzetrész érdekében írt leveleit az összes többitől, módszertanilag nem szorítkozhatunk csak a témánkat érintő leveleire. Vizsgálni kell a ráérkezett vatikáni válaszokat, amelyek a Mindszentytől folyamatosan beérkező levelek vételét követően keletkeztek, továbbá azokat az intézkedéseket is, amelyeket a Vatikán ezt követően foganatosított, egyrészt a prágai ügyvivő, illetve internuncius hivatala, másrészt a washingtoni apostoli delegátus 125
