Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Seres Attila: Civilizációk törésvonalán. Márton Áron és az erdélyi katolicizmus a szovjet egyházpolitika frontterében a sztálini és hruscsovi korszakban
Civilizációk törésvonalán dokumentumokban, jegyzőkönyvekben annak legfontosabb szervezeti egységét, az Egyházi Igazgatási Osztályt „nemzetközi osztályként” is aposztrofálták. Ez elég szemléletesen mutatja, milyen fontos helyet foglalt el a Moszkvai Patriarchátus nemzetközi tevékenységének összehangolása az államérdekekkel ezen osztály mindennapi ügyvitelében.17 17 Uo. 74. 18 Oroszul: Szovjet po gyelam religioznih kultov. 19 LM. Szovjetov: Szovjet po gyelam religioznih kultov pri SZNK SZSZSZR. Objazannosztyi i szféra kompetencii, organyizacionnaja sztruktura i osznovnie napravlenyija gyejatyelnosztyi. In: Szovjetszkoe obscsesztvo i goszudarsztvo v period pozdnyevo sztalinyizma 1945-1953 gg. Matyeriali VII Mezsvuzovszkoj naucsnoj konferencii. Tver, 4-6 gyekabrja 2014 g. Red. J. Baberovszki - A. A. Drozdov. Moszkva, 2015, /Isztorija sztalinyizma - Debati/, 605-610. 20 Oroszul: Szovjet po gyelam religij. 21 Későbbi működésére részletesen lásd I. I. Maszlova: Szovjet po gyelam religij pri Szovjetye Minyisztrov SZSZSZR. K voproszu o vzaimootnosenyijah goszudarsztva i Russzkoj Pravoszlavnoj Cerkvi (1965-1991 gg.). In: Goszudarsztvo i cerkov vXX veke... 78-105. Az Orosz Pravoszláv Egyházügyi Tanács mellett a Szovjetunió nem pravoszláv felekezeteinek (katolikusok, protestánsok, örmény gregorián egyház, iszlám és mások) felügyeletével egy önálló hivatalt hoztak létre 1944. május 14-én, Vallási Kultuszügyi Tanács néven.18 Ez a saját hatáskörén belül, az érintett felekezetek körében hasonló kompetenciákkal rendelkezett, mint a Karpov vezette szerv, s többek között felügyelte a Szovjetunióba érkező külföldi katolikus papok beutaztatását és mozgását, illetve a Szovjetunióból különféle célból külföldre utazó katolikus klérus kiutazásának engedélyeztetését, továbbá a hazai papság külföldi kapcsolatrendszerét.19 Jelenlegi ismereteink szerint azonban a szovjet egyházpolitika elvi és gyakorlati alakítására, az egyházpolitika államközi kapcsolatok szintjén megjelenő koordinálására korántsem volt olyan mértékű befolyása, mint a társszervének. Amíg az ortodox világ számára kijelölt vezető egyházat, a Szovjetunió határain kívül is expanzív Moszkvai Patriarchátust az Orosz Pravoszláv Egyházügyi Tanács felügyelte, addig nem állt a Kreml érdekében, hogy megerősítse a többi olyan felekezetet, amelyek vallási központjai a Szovjetunió területén kívülre estek, és így legalább részben függetlenek maradhattak a szovjet aspirációkról. Nem véletlen, hogy a Vallási Kultuszügyi Tanács20 ügyvitelében felülreprezentált volt az örmény gregorián egyház, amelynek anyaegyháza a Szovjetunió területére esett, a hívek körülbelül kétharmada ugyanakkor diaszpórában élt. A két állami egyházirányítási szervet 1965-ben, tehát már a brezsnyevi érában, Vallásügyi Tanács néven egyesítették.21 Ettől kezdve közös iratképző szerv lett belőlük, korábbi irattáraikat is összevonták, így az állami egyházi irányítás 1943 és 1991 közötti teljes irattermése együttesen került levéltári megőrzésbe. 109
