Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Seres Attila: Civilizációk törésvonalán. Márton Áron és az erdélyi katolicizmus a szovjet egyházpolitika frontterében a sztálini és hruscsovi korszakban
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok elválasztásától, a Szovjetunió térségbeli hatalmi dominanciájától, s ennek nyomán az új rendszerek azonos belpolitikai berendezkedésétől és ideológiai irányultságától. Magyarország vagy Lengyelország korabeli katolikusságának sorsa - a történelmi perspektíva ismeretében - viszonylag egyértelműnek tűnik, hiszen a lakosság döntő részét tömörítő, a korábbi állam- és társadalmi életben is meghatározó szerepet játszó katolikus egyház és annak szervezete került szembe a Kreml által hatalomra juttatott és támogatott új totalitárius rezsimmel. Ennél azonban kissé bonyolultabb a képlet az erdélyi magyarság katolikus vallási közössége kapcsán, hiszen az a háború után több frontzónában találta magát. Az addigi történelmi múltjához hasonlóan, a katolicizmus délkelet-európai bástyájaként konfesszionális értelemben is határhelyzetben maradt, mivel nemcsak a Kreml által hatalomra juttatott és támogatott totalitárius rezsimmel szemben kellett küzdelmet folytatnia, hanem az alágyűrt, ám „államvallásként” mégis valamelyest preferált és a hatalommal együttműködő ortodox egyházzal szemben is meg kellett őriznie hadállásait. Ez az ellentét ráadásul etnikai köntösben, „többségi politikai elit” és „többségi egyház” versus „kisebbségi felekezet” szindrómájaként is jelentkezett. Oroszországi kutatásaink célja az volt, hogy feltárjuk, milyen lehetséges korrelációk voltak a Szovjetunió külpolitikai aspirációinak is alárendelt szovjet egyházpolitika fejlődése és az erdélyi magyar katolicizmus 1944-1945 utáni történelmi sorsa között. A szovjet egyházfelügyeleti szervek iratanyaga intakt állapotban megőrződött, és az Orosz Föderáció Állami Levéltárában (GARF) kutatható. Egyelőre mégis óvatosnak kell lennünk a következtetéseinkben, mert a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista országok egyházpolitikájának koordinációjában fontos szerepet játszó szervek, így a Szovjetunió Külügyminisztériumának az Oroszországi Föderáció Külpolitikai Levéltárában (AVP RF) őrzött, illetve a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Nemzetközi Osztályának az Orosz Állami Legújabbkor-történeti Levéltárban (RGANI) fellelhető iratanyaga csak korlátozottan hozzáférhető. E tanulmányunkban ezért egyelőre egy olyan fontos kérdés megválaszolását tűztük ki célul, amely a tágabb történelmi kontextus felvázolásában segíthet bennünket. A szovjet államapparátus által keletkeztetett dokumentumokat megközelítési keretnek használva, tehát az orosz forrásbázis felől szemlélve igyekszünk megvilágítani azokat a globális és regionális konfliktusokat, amelyek, ha nem is határozták meg közvetlenül, de közvetetten befolyásolhatták az erdélyi magyar katolicizmus és annak legnagyobb tekintéllyel rendelkező vezetője, Márton Áron3 mozgásterét a román kommunista vezetéssel folytatott küzdelemben. 3 Márton Áron (1896-1980) a 20. századi magyar egyháztörténelem egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1938. szeptember 14-től december 23-ig az Erdélyi (Gyulafehérvári) Katolikus Püspökség apostoli kormányzója, majd 1938. december 24-től megyéspüspöke. Kolozsváron szentelték fel 1939. február 12-én. 104
