Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Kiss Gábor: Fertőzéses megbetegedések az osztrák–magyar haderőben az I. világháború idején
57 KISS G ÁBOR FERTŐZÉSES MEGBETEGEDÉSEK AZ OSZTRÁK‒MAGYAR HADERŐBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN Az I. világháború krónikájának sokáig kevéssé ismert területe volt a katona-egészségügy. Azonban a világháború, de még inkább a spanyolnátha-járvány kitörésének 100. évfordulója e témakört is az érdeklődés homlokterébe állította, aminek szomorú aktualitást adott a közelmúltban kialakult pandémiás helyzet is. Tanulmányomban a katona-egészségügy járványmegelőzésben, illetve járványkezelésben betöltött szerepével, tevékenységével, valamint néhány, a korszakban gyakran előfordult járványos megbetegedéssel szeretném megismertetni a kedves olvasót.1 A haderő egészségügyi szerveinek feladata nemcsak a harctéri sebesültek gyógyítása volt, hanem fontos szerepet játszottak a különféle járványos megbetegedések elleni védekezésben is. Az I. világháborút megelőző háborúk, hadjáratok embervesztesége elsősorban a hadakozás nyomán fellépett járványok rovására írható. Az orvostudomány, illetve a járványtan 20. századi rohamos fejlődése azonban itt is változást hozott. Az arányok megváltoztak. A világháború során a fertőzéses betegségekben elhunytak száma a sérülések következtében életüket vesztettekhez képest nagymértékben visszaesett, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a betegségek kialakulásának, illetve elterjedésének megakadályozására a harctéren és a hátországban egyaránt megtették a megfelelő óvintézkedéseket. Erre példa a budapesti honvéd állomásparancsnok 1915. február 19-én kiadott egészségügyi intézkedése,2 amely az alábbi rendszabályokat léptette életbe. Hetenként egyszer szigorú orvosi vizsgálat megtartása. Szombat délután, vasárnap és ünnepnap a ruházat és testi tisztaság ellenőrzése, illetve legalább ezeken a napokon a felsőtest és a lábak szappanos vízzel való lemosása. A legénység hetente legalább egyszer köteles fehérneműt váltani. Ugyancsak hetente egyszer a hajviselet és az arcszőrzet ellenőrzése. Gondoskodni kellett a megfelelő szellőztetésről; a konyhák, kutak, árnyékszékek tisztán tartásáról, állandó fertőtlenítéséről. A fertőtlenítőszerek készletéről, valamint azok rendszeres használatáról az épp szolgálatban lévő orvosnak kellett gondoskodni. 1 A témához részletesen lásd Kiss Gábor: Orvosok, katonák, katonaorvosok... Mozaikok az osztrák– magyar katona-egészségügy történetéből, 1868–1918. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2018. 2 Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL), Honvéd Főparancsnokság iratai (a továbbiakban: HFP), Tüzérségi felügyelő 53/fp.-1915. sz.
