Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Irodalom - (Nemcsak) a Rajk-per éve. 1949 és a kommunista diktatúra kiépülése (A Rajk-per éve. Közelítések 1949-hez. Szerk. Takács Tibor) Szőts Zoltán Oszkár
kodik napjaink történészeinek elméleti konstrukcióira. Jegyzetapparátusa könynyen áttekinthető. Bízom benne, hogy a szerzőnek a későbbiekben lehetősége lesz bővíteni historiográfiai áttekintését az 1945 utáni időszak napjainkig terjedő bemutatásával – vagyis a 2–4. generáció eredményeivel is. Ligeti Dávid (NEMCSAK) A RAJK-PER ÉVE 1949 és a kommunista diktatúra kiépülése A Rajk-per éve. Közelítések 1949-hez. Szerk. Takács Tibor. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – Kronosz Kiadó, Budapest – Pécs, 2020, 280 o. 1949 kulcsév volt a kommunista diktatúra kiépülésének folyamatában, egyúttal nagyon mozgalmas esztendő is, számos, önmagában is nagy horderejűnek tekinthető eseménnyel. Perbe fogták Mindszenty Józsefet és Rajk Lászlót, megalakult a KGST és a NATO, beszüntette működését a Demokrata Néppárt, kikiáltottak a Kínai Népköztársaságot, megalakult az NDK, a Magyar Nép köz társaság új alkotmányt kapott, Jugoszláviát kiközösítették a „keleti blokkból” – a sort hosszasan lehetne folytatni. Nem véletlen, hogy az Állam bizton sági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ÁBTL) 2019. május 22-én konferenciát rendezett azért, hogy a résztvevők áttekinthessék ennek a sorsfordító évnek az eseményeit. A tanácskozás A Rajk-per éve: közelítések 1949-hez címet kapta, ahogy az előadásai nak tanulmánnyá bővített változatait közreadó, Takács Tibor előszavával és szerkesztésében 2020-ban megjelent kötet is. A szerkesztő a kötet tanulmányait hat tematikus fejezetbe osztotta be. A Vissza 1949-hez és az Előre 1949-hez című fejezetek egy-egy, a Perek és visszhangok , vala mint a Nyilvánosság, „nyilvánosság” három-három, a Gazdaság-politika két, a Párt(ok), intézmények négy tanulmányt foglal magába. Az első fejezet Müller Rolf Dr. Podhradszky Lajos eltűnt című tanulmányát tartalmazza. Az ÁBTL munkatársa írásában annak a nyomozómunkával felérő kutatásnak a mozzanatait vázolja fel, amelynek során megkísérelte felfedni, hogy Dr. Podhradszky Lajossal voltaképpen mi történhetett annak idején. A belgyógyász professzort 1949. február 28-án tartóztatták le, azóta viszont semmilyen nyom nincs róla. Semmilyen iratanyag nem árulja el, mi történt vele, pusztán egy mutató alapján lehet következtetni arra, hogy a vizsgálati szakaszban meghalt. A test azonban nincs meg, és a temetésnek sincs nyoma. Müller Rolf szerint ez nem volt egyedi eset, és akár az is lehetséges, hogy a professzort a Szovjetunióba vitték, azonban ennek az állításnak a vizsgálatához az ottani iratanyag kutatására lenne szükség. Irodalom 249
