Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
a helyzet. A Nádasdy-levéltárat a család kezelésében 1863-ig Lepsényben őrizték, ahonnan Agárdra került. Innen szállították át 1878-ban Nádasdladányba, ahol Károly János végezte a rendezési munkákat.95 Az iratokat később némiképp átren dezték, a missiliseket külön sorszámozták a tárgyilag rendezett iratoktól. Hogy ez mikor történt, arról nem rendelkezünk információval. Az ekkor készült elenchusok másolatai megvannak, az eredetiek hollétéről viszont nem tudunk. A Nádasdy családi levéltárban hitbizományi leltárak nincsenek, sőt a más családoknál megszokott hitbizományi iratok sem maradtak meg. A hiányt a nádasdladányi levéltár Budapestre kerülése magyarázhatja meg. Tudjuk, hogy 1944–1945 fordulóján a kastélyt kifosztották, a könyvtári anyag jelentős károkat szenvedett. A levéltár értékesebb, régi része be volt falazva, ezért menekült meg a pusztulástól.96 Az igazságügyminisztériumi anyag tanúsága sze rint még 1944 őszén is folyamatban voltak hitbizományokkal kapcsolatos ügyek a Nádasdy-hitbizománynál, ezért valószínűsíthető, hogy a levéltár napi ügyekkel foglalkozó része (az „irattár”) nem volt elfalazva, ezért az iratanyag a harcok során elpusztulhatott, elkallódhatott. Ami az Országos Levéltárába bekerült, arról a következőket tudjuk: 1946 májusában Jankovich Miklós Fejér megyei ny. főispán (gr. Nádasdy Ilona férje, özv. gr. Nádasdy Ferencné sógora) látogatást tett Jánossy Dénesnél, a Magyar Nemzeti Múzeum elnökénél, és szóban, ideiglenes letétként felajánlotta a Nádasdy-levéltárat, könyvtárat és képtárat a közgyűjteményeknek. A Veszélyeztetett Magángyűjtemények Biztossága számára kiutalt 250 millió pengőt felhasználva, májusban és júniusban a múzeum alkalmazottjai összesen hét alkalommal szálltak ki és szállították be a levéltárat, a könyvtárat és a képtárat. 95Károly János: Oklevelek gróf Nádasdy Ferencz nádasd-ladányi levéltárából. A Székesfehérvári Országos Kiállítás alkalmából közzéteszi Károly János. H. n., é. n. [1879], 3–4. 96„Nádasdy Ferenc, aki a honvédségnél mint századparancsnok szolgált, 1944. október 26-án Kiskunfélegyháza közelében elesett. Az ezt követő szomorú eseményekről beszéljen a kortárs és családtag, Jankovich Miklós: »Még magyar földön tombolt a harc, amikor a nádasdladányi kastély berendezése és a család több nemzedéke által szerzett és féltve őrzött műkincsjellegű emlékei egy fosztogatás áldozatává lettek. Az 1944. december első napjaiban Nádasdladány községben beszállásolt német feldherrenhalle hadosztály egy alakulatának katonasága behatolt a kastélyba, annak berendezését teherkocsikra rakta és azon ürügy alatt, hogy a kibombázott német lakosság kártalanítására fordítják, elszállította. Ennek a pusztításnak e sorok írója már csak 1945. május havi ottléte alkalmával lehetett szemtanúja, amikor mint a kiskorú árvák gondnoka, Ladányban megjelenve, a kastély szobáit üresen találta, egyedül az ősök csarnokába faburkolatban foglalt családi képek és a bejárati ajtaján elfalazott családi levéltár volt eredeti helyén, az értékes könyvtár megmaradt könyvei a padlón halomra-hányva hevertek az időjárásnak kitett ablaktalan szobában. Ezeket az értékeket sikerült röviddel utána a Nemzeti Múzeumba beszállíttatni.« A bútorok és kincsek elrablása után így menekítették az ősök képmásait a Történelmi Képcsarnokba. A szintén megmaradt családi irattárat átadták a Magyar Országos Levéltárnak, a könyveket a Természettudományi Múzeum könyvtárának.” Sisa József: A nádasdladányi Nádasdy-kastély. Művészettörténeti Értesítő, 2000. 1‒2. sz. 44. Műhely 196
