Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
kötöttségbe leendő fentartását ugyancsak javaslatba hozni.”80 A hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyontárgyak tételes kimutatásában a 667. tétel „A könyvtárteremben lévő összes könyvek” a zenei és metszetgyűjteménnyel. Ezt követi mintegy kiegészítésként a levéltár körülbelül egy gépelt oldalas, csak a nagyobb egységeket felsoroló leltára a következő címmel: „herceg Festetics család keszthelyi levéltárának anyaga annak megjegyzésével, hogy ezen anyag ezideig a hitbizomány leltárába beiktatva nem lett. Van összesen 2897 középkori oklevél [...] .” A vége pedig ez: „Jelentékeny a Festetics család tolnai ágának levéltára, mely ugyancsak a keszthelyi levéltárban van 1908 óta. Ez idő szerint még rendezetlen, legnagyobbrészt XVII–XIX. századi anyagot tartalmaz.”81 Itt is az figyelhető meg, hogy a levéltárral korábban különösebben nem foglalkoztak, elvben a hitbizomány részének tekintették, de csak 1936 után vették nyilvántartásba, akkor is csak nagy vonalakban.82 A hitbizomány és levéltár kapcsolatának harmadik típusát azok a családi levéltárak képezik, amelyek nem tagozódtak be a hitbizomány intézményébe, mert többnyire alapítványi formában, a hitbizománytól függetlenül a nemzetségtagok közös kezelésébe kerültek az idők során. A két legjellegzetesebb példa a Károlyi és a Széchényi család levéltára. A Károlyi család különböző ágai sajátos módon gondoskodtak a nemzetségi levéltárról az 1877. augusztus 8-án kelt alapítványukban.83 A család 1876–1877-ben három hitbizományt is alapított (Füzérradvány, Fót, Debrő),84 a levéltárat pedig egyikhez sem sorolták, nem is szerepel az alapítóleve lekben, hanem néhány hónappal később közös fenntartásban hagyták Budapesten. Az alapítvány kamataiból fizették a levéltárnokot, aki az egész nemzetség tisztviselője volt. A Károlyi-levéltárat a VKM 1612-4/1951. VII. 4. sz. rendeletével teljes egészében nemzeti érdekű magánlevéltárrá nyilvánította. A Felsőoktatási Minisz -té rium 1950. évi 29. sz. tvr. 18. §. (4) bekezdése alapján a Levéltárak Orszá gos 80MNL OL, Magánlevéltárak, Festetics család, P 236-IV.-b.-1. 81Uo. 82Az Igazságügyminisztérium anyagában csak a hitbizományi vagyonrendezésről, hitbizományhoz tartozó egyes ingatlanok (különösen Hévízgyógyfürdő) hitbizományi kötöttség alóli feloldásáról van szó az ügyiratokban, a hitbizományi kötöttség alatt maradó ingatlanok és ingóságok aktái nem maradtak fenn. Az 1928-as kérdőívet megtaláltam, fentebb idézett nevezetes 10. pontja szerint: „A hitbizományi törzsvagyonhoz tartozó, nem haszonhajtó jelentékenyebb vagyontárgyak: történeti vagy művészeti becsértékkel bíró várak, gyűjtemények, műemlékek vagy ilyen becsértékkel nem bíró kastélyok, lakóházak, parkok és azok évi fenntartási költsége”. A gépelt válasz: „1. keszt helyi kastély, 2. berzencei kastély, 3. Budapesten VIII. Eszterházy utca 26. sz. palota, 4. két műemléket képező templom, 5. 50 000 kötetből álló könyvtár, 6. 500 000 drból álló okmány és levéltár, 7. rézmetszetek, festmények, szobrok, 8. 100 cat. hold park Keszthelyen – 30 cat. hold park Berzencén, Összes évi fentartási költség: 120 000 pengő.” MNL OL K 579-486 (Festetics). 83MNL OL, Károlyi család, A levéltár irattára, Vegyes iratok, P 405 b. 2. t. A levéltár alapítvány ala pító levele 1877. Pettkó Béla – Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. I – II. A család megbízásából kiadja gróf Károlyi László. Budapest, 1911. A levéltári alapítványról: II. kötet, 189–190. 84Östör – Petrovay: i. m. II. 161. Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után 191
