Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
tömörítését, egyszersmind az egyházi levéltárak szakmai felügyeletét is a Központra bízta. A megyei levéltárak többsége öt év alatt helyreállította a háború okozta károkat, és az iratoknál megszokott rendet. Ebben az öt évben több megyei levéltár öntevékenyen vagy az Elhagyott javak miniszteri biztosával együttműködve mentette a gazdátlanná vált családi levéltárakat.”36 Problémát okozott a levéltárosoknak a családi levéltárak rendezése, mert ezek különböztek az állami szervek hivatalaiban megmaradt iratoktól. „1945 után a hitbizományi levéltárak államosításával és számos más – gazdátlanná vált – nagyterjedelmű családi levéltár átvételével az Országos Levéltárban olyan levéltári rendszerek tanulmányozására nyílt lehetőség, amelyek a korábban átvett birtokos családok fondjaiban nem fordultak elő. Ezek ismeretében kerülhetett sor a családi levéltárak tudományos igényű tagolásának kidolgozására, amit a Levéltári Közleményekben Bakács István, Ember Győző és Borsa Iván között lefolyt vita is elősegített. Az Országos Levéltár családi fondjainak anyagáról egymás után jelentek meg repertóriumok a Levéltári Leltárak sorozatban.”37 „A II. világháború utáni jelentősebb gyarapodások között feltétlenül meg kell említeni a hitbizományok államosítása, valamint számos palota, kúria államosítás után elkobzott, vagy az elhagyott javak közé sorolt, az Országos Levéltárnak átadott családi levéltárakat.”38 „A következő jelentős gyarapodás – amely mind forrásértékében, mind terjedelmében kimagasló – az 1945‒1948 közötti időszakban történt. Míg korábban az elkobzott birtokhoz tartozó levéltár a Kamarához került, úgy most az államosított hitbizomány – birtok és levéltára – állami kezelésbe került. Természetesen más lefoglalt levéltárak is kerültek a Levéltárba, de ezek állandó megőrzés címén, azaz a tulajdonjog átruházása nélkül. Meg kell említeni, hogy a jelentősebb földbirtokos családok levéltárában számos rokon és idegen család levéltára található, amelyek beházasodás révén kerültek másik családhoz, de igen gyakori 1848-ig, hogy a közbiztonság miatt – akár a hiteleshelyre, akár más egyházi levéltárba – megőrzésre átadták irataikat.”39 36Uő: A magyar levéltárügy ötnegyed százada. In: Írások a Nógrád Megyei Levéltár 1967-es hazaköl töztetéséről. Megjelent dr. Schneider Miklós halálának 20. évfordulójára. Szerk. Hausel Sándor. Salgótarján, 2001, 7. 37Balázs Péter – Szücs László: Igazgatói értekezlet Szombathelyen. Levéltári Szemle , 1972. 1. sz. 99– 101. 38Nyulásziné: A családi levéltárak mint a családtörténeti kutatás forrásai a Magyar Országos Levéltárban... 91. 39Uő: A családi levéltárak mint a családtörténeti kutatás forrásai a Magyar Országos Levéltárban. Családtörténeti kutatás határon innen és túl. Veszprém, 2009 /A Veszprém Megyei Levéltár kiad ványai 20./, 16. Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után 177
