Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
165 RÁCZ G YÖRGY AZ EGYKORI HITBIZOMÁNYI ÉS CSALÁDI LEVÉLTÁRAK ÁLLAMI TULAJDONBA VÉTELE 1945 UTÁN A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete 1. Mi adja a téma aktualitását? A Magyar Országos Levéltár 1945 és 1950 között hatalmas mennyiségű magánlevéltári anyagot fogadott be, amelynek kisebb része a feloszlatott szerzetesrendek, társadalmi egyesületek, magánszemélyek és gazdasági vállalatok anyaga volt, legnagyobb részét azonban a később államosított családi levéltárak tették ki. A tanulmány ez utóbbiak 1945 előtti jogi státusát és 1945 utáni állami kezelésbe vételüknek körülményeit vizsgálja, és felhívja a figyelmet arra, hogy milyen megoldatlan problémák halmozódtak fel az úgynevezett államosítások során, amelyekkel évtizedekkel később, napjainkban kell szembenézni a levéltárosoknak. Az 1990-es évektől Magyarországon megindultak a nagyrészt külföldre szakadt egykori arisztokrata és zsidó nagypolgári, egykori műkincstulajdonosok leszármazottainak tulajdoni igénybejelentései és restitúciós ügyei. Az erre szakosodott ügyvédi irodák éveken át tartó levéltári kutatómunkát folytattak, feltárva a műkincsek eredetét, jogalapot teremtve megbízóiknak. A műkincsek mellett egyre inkább látókörükbe kerültek az egykori arisztokrata levéltárak is, gyakran az ügyvédi irodák szemelték ki és ajánlották a leszármazottak figyelmébe a visszaszerzendő és visszaszerezhető iratok fondjait. Ezzel bizonytalanná tették több arisztokrata és nemesi családi levéltár állami tulajdonjogát. Az arisztokrata és nemesi családokat képviselő ügyvédi irodák lobbierejének köszönhetően született meg a 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet, amely a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szólt, és előírásai óriási terhet rótt a múzeumi mellett a levéltári szakemberekre is. A rendelet szerint közgyűjteményben őrzött, állami tulajdonban állóként nyilvántartott, a kulturális javak körébe tartozó vagyontárgy visszaadására vonatkozóan természetes személy, jogi személy vagy más szervezet a tulajdonjogára hivatkozással igényt jelenthetett be, az igény elbírálásához szükséges adatokat a vagyontárgy állami tulajdonjogának gyakorlására jogosult szervezetként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerezte be. Három napon belül megkereste a közgyűjteményt, amelynek 30 nap állt rendelkezésre a válasszal: milyen jogcímen és körülmények között került a vagyontárgy állami őrizetbe. Az igény kézhezvételétől számított 63 napon belül kellett a vagyonkezelőnek a véleményt a miniszter elé tárnia, aki, ha az állami tulajdonjog keletkezése
