Levéltári Közlemények, 91. (2020)

Levéltártan - Sasfi Csaba: Egészségügyi dokumentáció mint a levéltáros szakma (egyik) nagy kihívása

iratkilométernyi kórtörténetet a területi levéltáraknak feltétlenül át kellene venni ­ük. Az átvétel, illetve a nem papíralapú megőrzés (digitalizálás, adatbázis stb.) lehetőségeit is felvázolták közleményük végén, továbbá szorgalmazták, hogy hoz­zanak létre valamilyen dokumentációs szakintézményt (egészségügyi-orvosi levél­tárat). Véleményem szerint is nagyon indokolt a régebbi egészségügyi dokumentá­ció átvétele, a legrégebbiek felől kezdve. Ezek esetében már semmilyen „nem tudományos”, azaz adatszolgáltatási kötelezettség nem merül fel, tehát ezt a jelen­legi jogszabályi bizonytalanság mellett is meg kellene lépniük a levéltáraknak. Az említett országos szakkórházak közül jelenleg nyolc tartozik az MNL Iratkezelés-felügyeleti Osztály (IFO) illetékességébe. Az általuk őrzött egészségügyi dokumentáció tekintetében az IFO szervnyilvántartásának szervlátogatási és szerv -ellenőrzési dokumentációját vizsgáltam át. Ennek eredményeként megállapítot ­tam, hogy a jelenleg működő kórházak közül az alábbiak őriznek jelentős mennyi­ségű egészségügyi dokumentációt: A megszűnt országos szakkórházak esetében jelentős problémát okoz annak megállapítása, hol lelhetők fel ezek egykori egészségügyi iratai. Ez alól kivételt jelentenek a 2007-ben megszüntetett országos egészségügyi intézetek iratai, mivel ezeket az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) vette át, amely 2016 végén megszűnt, jogutódja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Egész ségügyi Készletgazdálkodási Főosztálya lett. E szervezeti egység irattárának legértékesebb anyaga az Országos Neurológiai és Pszichiátriai Intézet egészségügyi dokumentá­ciója. Ezek az iratok 1869 és 1945 között keletkeztek. Magukba foglalják az első, valamint a második világháború éveit, mennyiségük közel 100 iratfolyóméter. Az iratok 80 százaléka kórrajz. Bizonyos kórrajzok fényképeket, német nyelvű doku­mentumokat is tartalmaznak. Az iratállomány fennmaradó 20 százalékát naplók teszik ki. Ezek két típusra oszlanak: ápolási és működési naplókra. Az ápolási nap­lókon belül az alábbi típusokat különböztethetjük meg: felvételi napló, ambuláns beteg könyv, apadási könyv, főorvosi index. A működési naplók közé ápolói törzs­könyv, leltárnapló, ápolói vizsgakönyv, személyzeti törzskönyv tartozik. Az iratok digitalizálása az őrző intézmény közlése szerint folyamatban van. Ezen iratok lehe-Levéltártan 140 intézet időkör ifm segédlet Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 1933– 2280 n. a. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 1952–2004 2000 1998-tól számítógépes nyilvántartás Országos Sportegészségügyi Intézet 1954–2017 1750 n. a. Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 1957–2002 955 van, 1991-től számítógépen

Next

/
Thumbnails
Contents