Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Levéltártan - Balázs Gábor: A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában
Összegzés A közfeladat-kataszter jelentős előrelépés a korábbi szabályozáshoz képest. Az Ltv. új definíciója miatt jelentősen megerősödött a leváltárak pozíciója az ilyen jellegű viták eldöntésében. A közfeladatokat hierarchikus bontásban közli, és így a legtöbb esetben el lehet jutni az adott közfeladat végrehajtásáért felelős (és ezért közfeladatot ellátó) szervekig. Levéltári célokra történő használatával kapcsolatban problémát jelent, hogy csak az adott közfeladatra rákeresve juthatunk el a végrehajtásáért felelős szervig. Arra nincs lehetőségünk, hogy egy adott, magát nem közfeladatotellátónak minősítő szervre közvetlenül rákeressünk. Az egyes közhasznú társaságok esetében a delegált közfeladat egyértelmű, hiszen az adott szerv nevesítve található a kataszterben. Ehhez hasonlóan olyan esetekben is világos a jogi helyzet, ahol egyes közfeladatot országos szinten lát el egy szerv (például a Magyar Olimpiai Bizottság). A kataszter tanulmányozása után azonban azt állapíthatjuk meg, hogy továbbra is problémás a civil szervezetekkel, a sportági szakszövetségekkel kapcsolatos levéltári hastáskör levezetése. Ezekben az esetekben nem található sem egy adott sportági szakszövetség megnevezése, sem pedig általában egy összefoglaló feladat-delegálás, amely alapján valamennyi sportági szakszövetséget levéltári hastákörbe tartozónak tekinthetnénk. A közfeladat-kataszterrel kapcsolatos jogosultság-kezelést végző, illetve annak alkalmazásszintű működtetését ellátó Pest Megyei Kormányhivatalt elektronikus úton megkerestem annak érdekében, hogy a fent említett gyakorlati problémákkal kapcsolatban segítséget kérjek. Az ügyben illetékes Jogi és Koordinációs Főosztály Ügyviteli Osztálya válaszában megerősítette, hogy a nyilvánosan elérhető közfeladat-kataszterben a szervek valóban nem érhetőek el közvetlenül. Összegzéskén tehát elmondhatjuk, hogy a közfeladat-kataszter vitathatatlanul előrelépés a levéltári szakmai munka szempontjából, jelentős segítséget nyújt a korábbi vitás esetek jogszerű rendezéséhez. Tekintettel azonban arra, hogy ezt a kataszter nem kiemelten levéltári szempontok alapján állították össze, ezért a jelenleg publikált és szabadon elérhető felülete bizonyos, főleg kisebb, egyedi szervek esetében még nem jelent végleges megoldást, megkérdőjelezhetetlen hivatkozási alapot a levéltárak számára. Ezekben az esetekben a leghasználhatóbb segítség egy olyan lista lehetne, amely ezen szervek közül tételesen felsorolja, hogy melyeket kell közfeladatot-ellátónak tekintenünk. A jelenlegi helyzetben ezen szervekkel kapcsolatban továbbra is az alapító okiratot és egyéb nyilvános adatot (kiemelten a finanszírozás forrását) kell megvizsgálnunk annak érdekében, hogy az esetleges közfeladat-ellátás kérdésében megalapozott szakmai döntést hozzunk. Levéltártan 114
