Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Levéltártan - Balázs Gábor: A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában
azonban a feladatorientált megközelítés szempontjából kiemelendő, hogy az általuk kezelt közpénzek és nemzeti vagyon elsődleges rendeltetése nem lehet más, mint közfeladat ellátása. Az Nvtv., azaz a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény – sarkalatosnak minősülő – 7. §-a ezzel összefüggésben kimondta, hogy a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, amelynek érdekében a nemzeti vagyont átlátható, hatékony és költségtakarékos módon kell működtetni. Így kizárólag állami vagy önkormányzati feladatok ellátása céljából lehet állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságot létrehozni és működtetni. Emellett a NAIH másik érve az volt, hogy az Avtv. 5. §. (2) bekezdése úgy rendelkezik, miszerint minden, az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül. Végül pedig a jelentés emlékeztetett arra is, hogy az állami tulajdonban álló gazdasági társaságok közpénzekkel gazdálkodnak. A tulajdonukban álló eszközök az állami vagy a nemzeti vagyon körébe tartoznak, e szervek így annak kezelésével, felhasználásával összefüggésben hoznak döntéseket. Ezért állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok nem hivatkozhatnak arra, hogy nem látnak el közfeladatot.38 Előfordult olyan eset is, hogy egy zrt. kapcsán a Belügyminisztérium kérte a szerv törlését az MNL nyilvántartásából, mert álláspontjuk szerint a zrt. nem lát el közfeladatot. A szóban forgó zrt. fő tevékenysége a csővezetékes szállítás, ebbe a szakágazatba tartozik többek között a gáz halmazállapotú termék csővezetékes szállítása, illetve ehhez kapcsolódóan szivattyúállomás működtetése. A helyzetet árnyalja, hogy a Kormány az érintett zrt. teljes szétválasztásával annak részvényei közvetlen állami tulajdonba vételéről döntött. A zrt. társasági részesedéseinek az MNV Zrt. útján történő megszerzését a Kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek értékelte, és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 24/A. §-a alapján nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette közérdekből. Mindezek alapján a Belügyminisztérium kérte a szerv közfeladat-ellátásának törlését az MNL nyilvántartásából. 38Az ügyben a NAIH az Infotv. 38. §-a (3) a) alapján indított vizsgálatot. Ez leszögezte, hogy az Infotv. 26. §. (1) alapján „...állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.” Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint pedig a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezetnek biztosítani kell a hozzáférést az általa kezelt közérdekű adatokhoz. Az állami tulajdonban álló gazdasági társaságok közfeladatot ellátó szervi minősége azonban jóval szélesebb. A 3026/2015. (II. 9.) AB-határozat ugyanis elvi éllel mondta ki, hogy „az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdéséből – különösen annak utolsó mondatából – [...] egyértelműen következik, hogy a közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat, a közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol.” Ügyszám: NAIH/2018/913/2/V. (NAIH/2017/5250/7/V.). A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában 113
