Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Levéltártan - Balázs Gábor: A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában
Ferencvárosi Torna Club licencének visszavonásáról. Az Egyesület kérte, hogy a testület névsorát mint közérdekből nyilvános adatot adja ki az MLSZ. Az MLSZ vitatta, hogy közfeladatot ellátó szervezet lenne.26 A bíróság ítéletében hivatkozott az Alkotmány 70/D. §. (1) és (2) bekezdésére, amelyből megállapítható, hogy a rendszeres testedzés kereteinek biztosítása állami feladat, tehát közfeladat.27 Utalt emellett a sportról szóló 2004. évi I. törvény preambulumára, amely közérdekű tevékenységként rögzítette, hogy az állam támogatja a versenysportot is. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a sporttörvény szerint az MLSZ országos sportági szakszövetségnek minősül, és mint ilyen, közfeladatot lát el. Mindebből levezethető, hogy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Avtv.) hatálya alá esik, így a közfeladat-ellátása során keletkezett közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatait nyilvánosságra kell hoznia. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezés után ítéletében kiemelte, hogy (tegyük hozzá, ekkor még) a közfeladat fogalma nem volt jogszabályban meghatározva, csak a Polgári törvénykönyv indoklása lehet irányadó. Ennek megfelelően általában minden olyan feladat közfeladat, amelyet az államnak vagy a helyi önkormányzatnak kellene megvalósítania. A közfeladat tartalmilag mindemellett szélesebb körű – indokolt a bíróság ‒, mint amit a jogszabály szigorúan vett állami vagy helyi önkormányzati feladatként meghatároz. Mint láttuk, az MLSZ esetében a döntő elem a bíróság érvelésében az volt, hogy az MLSZ országos sportági szakszövetség, tehát a sportágában kizárólagos jelleggel a törvényben, valamint más jogszabályban meghatározott feladatokat lát el, törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. Mivel az általam példaként név nélkül említett szövetség a 2016. november 16-i közgyűlésén elfogadott alapszabálya szerint önkormányzati elven alapuló, közhasznú szervezetként tevékenykedő országos sportági szakszövetség, analogikusan bizonyítottnak látta a levéltár az ellenőrzés jogalapját. Ezt az érvelést azonban a szövetség továbbra sem fogadta el. Azzal érveltek, hogy a Sporttörvény kifejezetten nevesíti a hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó sportszervezetek körét, és ők nincsenek ott felsorolva. A szövetség képviselőinek érvelése szerint alapszabályuk a 26Haraszti: i. m. 19. 27A sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. §. d), e) és m) pontjai a következőképpen fogalmaznak: „A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam: d) az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, valamint az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – elsősorban a sportfejlesztési programokon alapuló támogatás előtérbe helyezésével, pályázati úton történő források rendelkezésre bocsátásával – részt vesz a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, az egyetemi-főiskolai sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok finanszírozásában, az esélyegyenlőség jegyében támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját, támogatja az olimpiai, a paralimpiai és siketlimpiai mozgalmat, Magyarország sportolóinak részvételét az olimpiákon, paralimpiákon és siketlimpiákon és más, az épek és fogyatékosok sportjának kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyein.” A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában 107
