Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Levéltártan - Balázs Gábor: A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában
ellátó szerv az állami és önkormányzati közfeladat-kataszterről szóló kormányrendeletben meghatározott közfeladat-kataszter adatbázisában szereplő közfeladatot ellátó, továbbá a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 2. melléklet I. pontjában meghatározott vagy többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság. A „közfeladat-ellátás” jelenlegi definíciójának kialakulásában minden bizonynyal jelentős szerepet játszottak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) különböző állásfoglalásai. A NAIH a közfeladat-ellátás fogalmának értelmezése során konzekvensen hivatkozott kiemelt fontosságú jogforrásokra, mint az Alaptörvény, az Nvtv., vagy az Infotv (a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról). Az Ltv. 2020. júliusi módosítását követően mindemellett a legfontosabb érv az lehet egy szerv esetében a közfeladat-ellátás tényére, hogy gazdálkodik-e nemzeti vagyonnal, részesedik-e a nemzeti vagyonból vagy sem. Amennyiben egy szerv közfeladatot lát el, akkor egyúttal közirat-keletkeztető is. Az állami és önkormányzati közfeladat-kataszterről végül a 45/2018. (III. 19.) Korm. rendelet intézkedett, amely 2019. január 1-jén lépett hatályba. Ez a rendelkezés nem sorol fel konkrét szerveket, hanem a különböző közfeladatokat tartalmazó kataszter vezetésének, folyamatos naprakészen tartásának szabályait definiálja.19 A következőkben áttekintjük azokat a jellemző eseteket, amikor a levéltárral munkakapcsolatba került szervek vitatták azt, hogy közfeladatot látnak el, és így iratkezelésük ellenőrzése, iratselejtezési jegyzőkönyveik záradékolása, maradandó értékű irataik végleges megőrzése a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) hatáskörébe tartozik. Ha a realitások talaján maradunk, le kell szögeznünk, hogy a legtöbb esetben e tiltakozások mögött a közfeladatot ellátó szervek számára kötelezően előírt, költséges akkreditált szoftver beszerzésének, illetve folyamatos karbantartásának problémája húzódik, nem pedig a levéltárral való együttműködés miatti esetleges többletfeladatok elutasítása. Valós nehézséget jelent emellett az is, hogy egy közfeladatot ellátó szervnek biztosítania kell a közérdeklődésre számot tartó adatokhoz (a közérdekű adatokhoz) való hozzáférést. Ezt sok esetben nem támogatják az adott szer-19A közfeladat korábbi definíciója („állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogsza bályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy”) elég jelentős teret hagyott a jog értelmezésre. Az önkormányzati feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény II. fejezete nevesítette, de még ez is rendkívül szerteágazó feladatrendszert jelentett: településfejlesztés, egészségügyi alapellátás, helyi közösségi közlekedés stb. Az állami feladatok pedig gyakorlatilag az élet teljességét lefedik. Csak bizonyos ágazati jogszabályok határozták meg az adott területen a közfeladatellátó személyek körét (például a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény). Lásd még Csóti Csaba ‒ Bodó Attila Pál et al.: Minden, amit az iratkezelésről tudni kell. Budapest ‒ Pécs, 2016. Levéltártan 104
