Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Csikós Gábor: „Magyar csoda” vagy a „régi iskola”? A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967)
1959-es újabb kampányok számos konfliktussal jártak, így szárnyra kaphattak a rémhírek. Beszélték, hogy „Mezőtúron és Túrkevén paraszti zendülés volt, amely nek során a tsz-elnököt meggyilkolták, a rend helyreállítása érdekében szovjet katonák beavatkozására volt szükség.” 47 Érdemes ugyanakkor figyelembe venni, hogy az 1956-os atrocitásokkal ellentétben a kollektivizálás során a bármelyik féllel szembeni erőszak tabu maradt, hiszen nem lett volna összeegyeztethető a rendszer által közölt önképpel. Így még akár a halálos kimenetelű konfliktusok köré is a hallgatás falát építették.48 1960 őszén szó szerint ugyanazt a cikket hozta a centrumhoz tartozó Hudikskvalltidningen49 és a liberális Svenska Dagbladet . 50 A beszámoló szerint két év óta „kemény és energikus kollektivizálási kampány” folyik Magyarországon, amelyet sokszor kísértek erőszakos cselekmények. A magyar kormány szerint már a gazdaságok 75%-a volt állami tulajdonban, míg a nyugati megfigyelők 40 és 50% közé tették ezt az arányt. Az eltérés oka, hogy a földművesek belépése sok esetben csak papíron valósult meg. Hozzá kell még ehhez venni, hogy sok megyében, ahol a kollektivizálás már előrehaladt, a hatóságok elégedetlenek voltak az eredménynyel, mert rossz volt a termés, a téesz-dolgozók pedig nem tettek meg mindent a sikerért. Mindez visszaköszönt a Svenska Dagbladet egyik cikkében is, amely a Társadalmi Szemlére és a Népszabadság ra hivatkozva azzal zárta sorait, hogy a jelenleg még gyenge termelőszövetkezetek gazdasági és politikai segítséget kapnak majd.51 A kollektivizálás 1961-es mérlegének megvonása során kiemelték viszont, hogy „1959 őszén Kádár a Kreml utasítására megkezdte az erőltetett kollektivizálást”, és 1961. június 1-jén Dobi István büszkén jelenthette be, miszerint a mezőgazdaság 97%-a már állami tulajdonban van, az állapotok ellenben korántsem idilliek. A „régi agrárországban” romlott a gabona-, a hús- és a zöldségellátottság. A jövő nagy kérdése Magyarország számára éppen a kollektivizált mezőgazdaság működése lesz.52 47Varga Zsuzsanna: Modelltranszferek Keletről és Nyugatról: mezőgazdasági termelőszövetkezetek Magyarországon (1949‒1989). Akadémiai nagydoktori értkezés, 2014, 205. 48Pl. Káli Csaba: Bekerítés és társadalmi ellenállás. A parasztság kollektivizálása Zalában az 1956-os forradalom után. In: Galambos István – Horváth Gergely Krisztián (szerk.): Magyar dúlás. Tanulmányok a kényszerkollektivizálásról, Budapest, 2019, 135‒149. 49Hudiksvallstidningen , 1960. december 1. Ökad kollektivisering av Ungerns jordbruk (Magyar -ország mezőgazdaságának fokozott kollektivizálása). 50Svenska Dagbladet , 1960. november 30. 51Dagens Nyheter , 1960. november 30. Total kollektivisering av Ungerns jordbruk. Landets alla bönder under skärp kontrol (A magyar mezőgazdaság teljes kollektivizálása. Az ország összes földművelője erős állami ellenőrzés alatt). 52Dagens Nyheter , 1961. október 29. Ungern fem år efter revolten. Kommunistregeringen har tagit på glacéhandskar (Magyarország öt évvel a forradalom után. A kommunista kormány enyhít a vasmarkon). Gazdaságtörténet 60
