Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Csikós Gábor: „Magyar csoda” vagy a „régi iskola”? A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967)
segítették a település fejlődését. A régi svéd dialektust beszélő és a lutheránus hitet gyakorló közösség elkülönült a helyi többségi társadalomtól, ám a kommunista időszakkal kezdődően mind több állami törekvés igyekezett felszámolni különállásukat. Amikor a falu népe 1929-ben a Svédországba való költözés mellett döntött, egy tragikus bolyongás vette kezdetét. A svéd kormány nem támogatta az együttes letelepedést, és a gazdasági világválság sújtotta ország lakói sem fogadták szívesen a betelepülőket. A konfliktusok hatására háromszáz falusi aztán inkább a Szovjetunióba való visszaköltözés mellett döntött, és ott Röd Svenskby néven kol hozt alapítottak. A svéd kommunista párt által is támogatott próbálkozásaiknak a holodomor, 12 a koncepciós perek és az azt követő letartóztatások vetettek véget. 13 Végül pedig Svédország azért is tűnhet jó választásnak, mert léteztek ugyan svéd– magyar kapcsolatok (elég itt csak a második világháborút követő svédországi munkavállalásokra vagy a svéd ruhasegély-akciókra utalni), a nagy földrajzi távolság mégis lehetővé teszi, hogy a narratívák a maguk tömörségében, esszenciájukban jelentkezzenek. Az online -keresés feltárta, hogy 1948 és 1967 között 563 cikk foglalkozott a kelet-európai kollektivizálás eseményeivel. Maga a folyamat 1962-vel lezárult ugyan, mégis hasznosnak tűnt további évek beemelése, mivel reflexió, elemzés vagy utólagos összegzés várhatóan még ezekben az években is születhetett. Az adatok a maguk statisztikai szikárságukban azt mutatják, hogy a kollektivizálás tárgyalásakor megkülönböztetett érdeklődés övezte Magyarországot, hiszen az említett írások 21%-ában megjelent, míg Csehszlovákia 15, Románia 12, Bulgária pedig mindösszesen 8%-kal szerepelt. Elmondható tehát, hogy a magyar viszonyok átalakulását/átalakítását viszonylag nagy figyelem kísérte, különösen az utolsó téeszesítési kampány időszakában, 1959-ben. 12Az Ukrajnában 1932 – 1933-ban pusztító éhínség, amelyet a szovjet iparpolitika és a kollektivizálás idézett elő, és amelynek 3 és 7,5 millió közé becsülik áldozatait. 13Andrej Kotljarchuk: Little Red Sweden in Ukraine – the 1930s Comintern project in Gammalsvenskby. In: Piotr Wawrzeniuk – Julia Malitska (eds.): The Lost Swedish Tribe Reapproaching the history of Gammalsvenskby in Ukraine. Stockholm, 2014, 111–149. A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967) 47
