Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Gazdaságtörténet Schlett András: Magyarország gazdasági stabilizációja az első világháborút követően
megyeri vízművek beruházásaira, az autóbuszüzem, a marha- és sertés közvágóhidak fejlesztésére, fürdőépítésre és több élelmezési piac rendezésére használták fel. Ebben az időszakban az Egyesült Államokban szinte versenyfutás kezdődött a tőkefeleslegek elhelyezésére. A kölcsönfelvételek jelentős része hazai banki közreműködéssel valósult meg. A hazai pénzintézeteknek mint közvetítőknek jó üzletet jelentett a hosszú- és rövidlejáratú hitelek megszerzése és elhelyezése. A külföldi tőke beözönlése és az ennek közvetítésével járó hasznok, az állami támogatás és a fokozott banki profitlehetőségek egyaránt nagy hitelkonjunktúra kialakulását eredményezték a stabilizációt követő időszakban. A bankok tevékenységét a gyenge tőkeerő melletti nagyarányú hitelkihelyezések jellemezték. A húszas évek végére a pénzbőség túlzott eladósodást eredményezett. Az egyre nagyobb hitelösszegek állandóan növekvő törlesztési kötelezettsége mind súlyosabb pénzügyi tehertétellé, egyre nehezebben teljesíthető kötelezettséggé vált. A Hitelbank közreműködésével került sor a Talbot-kölcsön 92 millió pengős kibocsájtására 1928-ban, melynek célja a villamosművek továbbfejlesztése volt. A Kereskedelmi Bank közreműködésével valósult meg a szintén hosszú lejáratú svéd „gyufakölcsön” kibocsájtása 190 millió pengő összegben. Ennek érdekessége, hogy a hitelt nyújtó cégnek lehetősége nyílt arra, hogy magyar gyufagyárakban vásárolhasson többségi részesedést. Jelentős hitelfelvevő volt a mezőgazdaság, ahol a háború utáni infláció még azt a kevés tőkét is megsemmisítette, amit a gazdálkodás megkezdése igényelt volna. Így az állam kénytelen volt elősegíteni a hitelek csatornáinak megnyitását a mezőgazdaság számára is. A Földhitelintézetnek 1926 elején sikerült megállapodnia a londoni Hambros bankkal 38,8 millió aranykorona értékű záloglevél kibocsátásáról 93 százalékos árfolyamon, 7,5 százalékos kamatozással. Az adósoknak az elszámolás 86,5%-os árfolyamon történt. A Földhitelintézet második kibocsátása Amerikában történt, és a Guaranty Trust Co. valamint a Harriman&Co. bankok útján valósult meg. Ez már kedvezőbb feltételek mellett ment végbe: a kibocsátási összeg hárommillió dollár volt 95%-os dollárárfolyamon, 6,5% kamat mellett. A mezőgazdaság hosszú lejáratú hitellel való ellátását célozta a Magyar Pénzintézetek Záloglevélkibocsátó Szövetkezetének megalakítása. Ezen keresztül újabb nagyobb mennyiségű záloglevél elhelyezése vált lehetővé az Egyesült Államokban. Így sikerült az 1927. év folyamán hétmillió dolláros záloglevél kibocsátás 93,5%-os árfolyamon, 7%-os kamatozással. Az Országos Központi Hitelszövetkezet 5‒10 évre szóló kötvényeket is kibocsátott Amerikában, hárommillió dollár névértékben, 7%-os kamatozással a kisgazdák számára. Az első világháború után a gazdasági felszerelések beszerzése és megújítása miatt vált szükségessé a birtokok jelentős részének megterhelése. A beruházási kölcsönök mellett kisebb mértékben fogyasztási és egyéb, hasonló jellegű kölcsönök felvételére is sor került. Aránylag igen rövid idő alatt mintegy 350 000 személy terhelte meg a tulajdo nában álló mintegy 5 500 000 kat. hold földterületet, hozzávetőleg 1,5 milliárd pen-Magyarország gazdasági stabilizációja az első világháborút követően 39
