Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Gazdaságtörténet Schlett András: Magyarország gazdasági stabilizációja az első világháborút követően
elő.13 A jövedelemadót progresszív módon határozták meg, melynek adókulcsa egy százaléktól negyven százalékig terjedt, és figyelembe vette a jövedelemből eltartott személyek számát is. A vagyonadó legkisebb tétele 4000 aranykoronás adóalapnál 0,1%, legmagasabb tétele pedig 16 millió aranykorona adóalapnál 1%-ot tett ki.14 Előirányzatok és teljesült bevételek az 1924/25-ös költségvetési évben (millió aranykorona) Forrás: Domány Gyula: A magyar szanálás. Budapest, 1927, 73. *Egyenes adók: Földadó, jövedelem- és vagyonadó, társulati adó. Amint a táblázatból látszik, leginkább a széles fogyasztói rétegeket terhelő közvetett adókból (forgalmi és fogyasztási adók) származó bevételek emelkedtek a tervezetthez képest. A vámbevételek megnégyszereződése a korábbinál jóval magasabb tarifákat tartalmazó új vámrendszer 1925. január 1-jei életbelépésére vezethető vissza.15 Az intézkedések eredményeként az adóbevételek struktúrája is átalakult. A bevételszerkezetben az egyenes adók, illetékek és jövedékek százalékos aránya növekedett a forgalmi adók rovására. Visszaesés csupán a vámbevételeknél látható 13A magyar kormány emlékiratai a Népszövetséghez Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzete, valamint a közalkalmazottak ellátottsága tárgyában. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Miniszterelnökség, Központilag iktatott és irattározott iratok (a továbbiakban: K 26), Magyarország szanálásával kapcsolatos iratgyűjtemény 1923‒1926, 1387. csomó, d. dosszié. 14Domány: i. m. 42. 15Honvári: i. m. 345. Gazdaságtörténet 30 Adónem A rekonstrukciós tervben szereplő előirányzat Tényleges eredmény az 1924/25. évben Egyenes adók* 94,6 93,1 Forgalmi adók 80 157,8 Illetékek 30,03 59,9 Fogyasztási adók 31 57,8 Vám 23,5 104,8 Sójövedék 14,6 16,8 Dohányjövedék 51 89,2
